 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre Baján (1. rész)
|
1989. szeptember 29., péntek - Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, államminiszter, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom elnöke pénteken este Baján találkozott azokkal, akik a város helyőrségi klubban egybegyűltek abból az alkalomból, hogy megalakult a mozgalom helyi szervezete.
A rendezők szűk körű beszélgetésre számítottak, de végül is
mintegy félezren zsúfolódtak össze a helyiségben.
Záporoztak a kérdések. Pozsgay Imre válaszaiban egyértelműen
leszögezte: a Demokratikus Magyarországért Mozgalom minden sanda
gyanú ellenére nem a többpártrendszer ellen van. Nem azért jött
létre, hogy a nemzetet valamilyen manipulációval egy újabb,
látszólagos egységbe terelje. Nem is az MSZMP kiszolgáló szervezete.
Egyetlen célja van, mégpedig az, hogy párbeszédre alkalmas fóruma
legyen mindazoknak, akik attól függetlenül, hogy milyen
nemzetiségűek, milyen vallásúak, milyen politikai szervezetnek
tagjai, vagy éppen pártonkivüliek, de tenni akarnak valami tőlük
telhetőt a közös célért, a társadalom békés átalakulásáért, a nemzet
felemelkedéséért.
Egy kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: az MSZMP utódpártját ő
új pártként képzeli el. E kérdésben azonban - hangoztatta - a
kongresszusnak kell állást foglalnia. Ugyanígy abban is, hogy a párt
miként értékeli saját múltját, az 1956-os népfelkelést, a szovjet
csapatok behívását, a pártok munkahelyről történő kivonulását, a
Munkásőrség megszüntetését. Ezekre a kérdésekre adott válaszok
kulcsfontosságúak, vízválasztók lesznek atekintetben, hogy ebben az
új pártban az MSZMP tagjai - feltehetően a többségük - ugyanolyan
tiszta lappal tudnak-e küzdeni, mint a most alakuló többi politikai
szervezet. A válaszok, mint mondotta, vízválasztók lesznek abban a
vonatkozásban is, hogy ő maga részt kíván-e venni e párt további
munkájában. Ezzel összefüggésben megerősítette azt az elhatározását,
hogy még egyszer nem lesz egy diktatorikus, sztálinista, bolsevik
típusú párt tagja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|