|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen
|
1989. szeptember 29., péntek - Népszavazás döntsön a Munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról, a pártok munkahelyi jelenlétéről és arról,hogy a köztársasági elnöki intézményt az országgyűlési választások után vezessék be. Többek között ezeket követelték pénteken a főváros különböző helyszínein tartott tömegdemonstrációkon az SZDSZ és a Fidesz képviselői.
Hodosán Róza, az SZDSZ nőbizottságának tagja, a Bem-téri rendezvény szónoka arról szólt, hogy nem szándékuk a gyűlöletkeltés és a fenyegetőzés. Egy erőszaktól és agresszivitástól mentes félelem nélküli hazát szeretnének. Szükségesnek mondta, hogy a munkásőrség váljék meg fegyvereitől és tagjai csak a munkahelyeken tevékenykedjenek. A jelenlévő mintegy 250 fős tömeghez ezt követően Szántó György, az MSZMP Budapesti Reformkörének képviselője kísérelt meg szólni, nem sok sikerrel. A közbekiáltások, hangos nemtetszés nyilvánítások ebben megakadályozták. Az SZDSZ aktivisták a gyűlés közben aláírásgyűjtő akciót kezdtek, hogy elérjék az általuk meghatározott négy kérdés népszavazásra bocsátását. A Bem-téren összegyűltek egy része ezt követően átvonult a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Somló úti székháza elé, hogy átnyújtsa petícióját. Az újabb csatlakozókkal mintegy 800 főre növekedett tömeghez előbb Lévai Levente, az SZDSZ, majd Deutsch Tamás, a Fidesz képviselője szólt. Főként a munkásőrség feloszlatásának szükségességét hangsúlyozták, javasolva, hogy a munkásőrség legyen fegyver nélküli baráti társaság. Tagjai közül azok, akik továbbra is szeretnének hasonló feladatokat ellátni, lépjenek a néphadsereg és a rendőrség kötelékébe. Az egybegyűltek eközben olykor meglehetősen szélsőséges hangnemben fejezték ki a munkásőrség iránti ellenszenvüket. A felszólalásokat követően átadták a követeléseiket tartalmazó petíciót a munkásőrség képviselőinek. Borzák Lajos, a munkásőrség szóvivője átvette a petíciót, s többek között kifejezte reményét, hogy a nép, a Parlament és a kormány megnyugtató módon rendezni fogja a munkásőrség helyzetét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|