|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Ellenzéki Kerekasztal megállapodásai
|
------------------------------------ München, 1989. szeptember 28. (SZER, Világhíradó) - Az elmúlt napok jelentős eseményét, az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását Gadó György kommentálja. - Amint emlékezetes a háromszögletűre sikerült nemzeti kerekasztal tárgyalásainak első szakaszát lezáró megállapodás hátrahagyott néhány jelentős problémát, amelyek megoldását pedig az ellenzék célul tűzte ki a tárgyalások kezdetén. Három szervezet: a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája többek között emiatt nem írta alá a megállapodást. A függőben maradt kérdések rendezése nélkül nem lehet meggyőzően szavatolni a küszöbön álló választások szabadságát. Miről van szó? - A Munkásőrség feloszlatásáról, a kommunista párt vagyonának hiteles felméréséről és megosztásáról, a megyei napilapok kommunista párti irányításának megszüntetéséről és a munkahelyi pártélet felszámolásáról. A megállapodást aláíró és alá nem író ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy ezekről a fontos kérdésekről mielőbb folytatni kell a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Az ám, de Németh Miklós a parlamentben már amiatt is szemrehányást tett az ellenzéknek, hogy az eddigi tárgyalásokon az MSZMP-t és nem a kormányt választotta partneréül. A jövőre nézve pedig hangoztatta, hogy már az újonnan megválasztandó Országgyűlés összehívása előtt is a kormány és a parlament az elsődleges és legitim döntési központ. Akármennyire helyes is, hogy kormány és törvényhozás függetlenedjék a kommunista párt gyámkodásától, nem valószínű, hogy ennek puszta kinyilvánítása meghozza a tényleges függetlenséget. És bár a politikában sokszor a szavak is a tények súlyával hatnak, valószínűtlen, hogy az óhajok és elvárások felkiáltó jelei ellensúlyoznák a tényállásból adódó kérdőjeleket. A tények állása szerint pedig a mai kormány és parlament zömében a kommunista párt tagjaiból áll. Ez a párt ugyan nem egységes, határozatlan és holnapra talán szétesik, de ma még ő az elsődleges, noha nem legitim döntési központ. (folyt.)
1989. szeptember 28., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|