|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap - Esti összefoglaló
|
1989. szeptember 28., csütörtök - Képviselői interpellációk pergőtüzébe került a honvédelmi tárca, s vezetője Kárpáti Ferenc vezérezredes csütörtökön , az országgyűlési ülésszak szeptemberi szakaszának zárónapján. Többen is a kivonuló szovjet csapatok, illetve a magyar haderőcsökkentés miatt megüresedő épületeket követelték vissza - választóik nevében - az érintett településeknek, s bár a miniszter mielőbbi döntést ígért ez ügyben, válaszát, a T. Ház nagy többségével együtt, nem tartották kielégítőnek.
Az interpellálók között volt több olyan képviselő is, akik csupán három napja, az ellenzék győztes jelöltjeként ülnek e padsorokban. Csütörtöki aktivitásuk is azt mutatta: a parlamenti ciklus hátralévő idejét alaposan fel kívánják használni hangjuk hallatására. Közülük Raffay Ernő érdekes módon ugyancsak honvédelmi kérdésben kért szót. A miniszteri válasz kitért a tovább rosszabbodott magyar-román viszonyra, de leszögezte: nincs olyan, az állítólagos román katonai készülődést igazoló tény, amely válaszlépésre késztetne bennünket. Az ülésszakon alakult demokratikus ellenzéki képviselőcsoport vezéralakja, Király Zoltán is szót kért: az MSZMP és egyes társadalmi szervezetek ,,vagyonátmentési kísérleteinek,, törvényességét kívánta tisztázni. A pénzügyminiszteri válaszból kitűnt, hogy a kezelői jog átruházását ez év nyara óta immár törvény tiltja. A csütörtöki munkanap változatos témái jól tükrözték a falakon kívül is zajló közéleti viták főbb kérdéseit. S ez nemcsak az interpellációkra igaz: a képviselőtestület által elfogadott két nyilatkozat is aktuálpolitikai kérdésekhez kapcsolódik - még ha egészen más megközelítésben is. Az egyik az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt ítéli el, a másik pedig a képviselők becsületének, jóhírének védelme érdekében született. Ezen az ülésnapon az is kitűnt, hogy önbecsülésükre, munkájuk történelmi fontosságába vetett hitükre és sok-sok energiára egyaránt szükségük lesz a következő hónapokban a honatyáknak: a Minisztertanács munkatervi tájékoztatója szerint a már ismert, s októberben megalkotandó sarkalatos törvényeken kívül még idén a parlament elé kerül - sok más mellett - az adórendszer módosítását szolgáló, az állami vagyonkezelésről, illetve a vagyonértékelésről szóló, a tervezéssel, az államháztartással és a magánvállalkozással foglalkozó törvényjavaslat. (MTI)
1989. szeptember 28., csütörtök 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|