 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (30. rész)
|
A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós
miniszterelnök válaszolt. Azokhoz csatlakozott, akik úgy
vélekedtek: ne bővüljön az előterjesztett programcsomag.
Az elhangzott javaslatokat sorra véve elmondta: a vadászat és
erdőgazdálkodás kérdéseit áttekintő tervezetet két változatban
elkészítette az illetékes tárca, tehát ez bármikor előterjeszthető.
Az ifjúságpolitikai intézkedéscsomagról úgy vélekedett, hogy azt
decemberben a költségvetési programmal egyidejűleg lehetne
előterjeszteni és megvitatni. A bányászat és energiagazdálkodás
ügyében azonban azt az álláspontot képviselte a miniszterelnök, hogy
ezt a kérdéskört nem lenne célszerű elszakítani az átfogó
energiapolitikai koncepciótól, és ezért önálló napirendi pontként
nem javasolta ennek megtárgyalását. Hozzátette: ez természetesen nem
jelenti azt, hogy a bányászat kérdéskörével nem kell folyamatosan
foglalkoznia mind a kormányzatnak, mind a parlamentnek.
A Munkásőrségre vonatkozó felvetés kapcsán Németh Miklós
kifejtette: nem ért egyet ennek napirendre tűzésével. A kormány
májusi ülésén már módosította azt a rendelkezést, miszerint a
Munkásőrség felett az MSZMP vezető testületei gyakorolnak
felügyeletet. Ez év májusa óta a Munkásőrség felett felügyeleti
jogkörrel a Minisztertanács rendelkezik, tehát nem lehet
párthadseregnek tekinteni a Munkásőrséget. Ugyancsak májusban
született döntés arról, hogy a Munkásőrségnek úgymond a történelem
által meghaladott funkcióit törölni kell, s a szervezet jelképeit,
feladatait a közeljövőben újragondolják, beillesztve a hadsereg
fejlesztési koncepciójába. A miniszterelnök leszögezte: törvényes
garanciák vannak arra, hogy egyetlen fegyveres testület sem
használható fel egy esetleges erőszakos visszarendeződésre.
Végezetül Németh Miklós kérte, hogy a Minisztertanács által
beterjesztett programot fogadja el az Országgyűlés.
A miniszterelnöki választ követően Szirtesné dr. Tomsits Erika
felvetette: célszerű lenne az országgyűlési programba felvenni az új
tájékoztatási törvény megtárgyalását, mert véleménye szerint ennek
elfogadása nélkül elképzelhetetlen a békés átmenet, illetve a
választások lebonyolítása. Sasvári József pedig azt erősítette meg,
hogy elhangzott felvetésében nem önálló napirendként, hanem az
energiakoncepció részeként javasolta a bányászat problémakörének
megtárgyalását. Az Országgyűlés mind Sasvári József, mind Szirtesné
dr. Tomsits Erika javaslatát elfogadta.
Ezt követően határoztak a kormány által beterjesztett
programsorozat egészéről: ezt szintén elfogadta az Országgyűlés.
Elvetették azonban Tornai Endrének a vadászati törvény
megtárgyalását sürgető javaslatát. (folyt. köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|