|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
- SZDSZ dokumentuma - 1. folyt.
|
Azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy az MSZMP parlamenten kívüli hatalmi pozíciókot ment át a választások utánra, ami kérdésessé teheti a népképviseleti szervek hatalmát. A magunk részéről a megállapodást jelen állapotában nem írhatjuk alá. Nem kívánjuk azonban kisebbségi álláspontunkkal megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét, ezért felfüggesztjük abból fakadó jogunkat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyalófél csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. Így módot adunk az aláírásra azoknak a társszervezeteknek, amelyek ezt indokoltnak tartják. Az MSZMP indítványa szerint vitás kérdésekben a kormány valamennyi fél álláspontját terjessze a parlament elé. Véleményünk szerint a jelenlegi Országgyűlés nem dönthet el az átmenetet alapvetően befolyásoló olyan kérdéseket, melyekben nincs egyetértés a kormányzó párt és ellenzéke között. A tárgyalásokra éppen azért van szükség, mert ez az Országgyűlés nem alkalmas a népakarat kifejezésére. A mi indítványunk ezért az, hogy rendezzenek népszavazást a demokratikus átmenetet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el a nép, hogy megerősíti-e az egységet, amiben az létrejött, s hogy mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról, hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor elnökválasztásra, hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, és hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget. Felhívjuk az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét, vegyenek részt a népszavazás kezdeményezésében. Felhívjuk az MSZMP-t és a harmadik tárgyaló felet, ne állják útját a népszavazásnak. Budapesten, 1989 szeptember 18-ikán a Szabad Demokraták Szövetsége. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|