|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozatok a plenáris ülés után
|
---------------------------------- München, 1989. szeptember 19. (SZER, Kezdődik a nap) - A nemzeti kerekasztal tanácskozásainak befejezése után Szekeres László interjút készített a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége megbizottjaival, valamint Pozsgay Imre államminiszterrel. A nemzeti kerekasztal végső dokumentumának ünnepélyes aláírása, illetve alá nem írása után pár perccel beszélgetünk itt, a Vadászterem előterében. Beszélgető társaim: Tölgyessy Péter, az SZDSZ és Kövér László, a Fidesz képviselője. - Ti ketten voltatok azon szervezeteitek nevében, akik kereken elhatároltátok magatokat, nem írtátok alá a dokumentumot. Miért? - Úgy éreztük, hogy csak olyan megállapodást szabad aláírni, amely minden feltételt teljesít ahhoz, hogy szabad választások legyenek Magyarországon, és egyetlen egy olyan intézkedést nem hoz, amely a későbbi időkre útját állhatná a magyar nép szabad akaratnyilvánításának. Most ehhez képest ebből a megállapodásból hiányzott az MSZMP kivonulása a munkahelyekről, tehát az a törvényhely (sic ), amely megtiltja a pártok működését a munkahelyeken; hiányzott az, hogy a kormányzó párt elszámol a vagyonáról, és hiányzott a munkásőrség feloszlatása. És sok más apró kérdés is volt. Ugyanakkor benne volt egy olyan államfői választás - egy közvetlen népszavazásos államfői választás -, amelyik nem biztos, de elképzelhető, hogy a Magyarország történetének egészen új irányt szab. Elképzelhető, hogy a demokratikus átalakulásról 2-3 év múlva kiderül, ez nem demokratikus átalakulás, hanem egy ósdi dél-európai vagy dél-amerikai egyszemélyi tekintélyuralom. Ezt mi mindenképpen meg szeretnénk akadályozni. Ha mást nem, akkor legalább a kiinduló pontjánál nem tudjuk a magunk aláírását elhelyezni. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|