|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (11. rész)
|
Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetsége, Kövér László elmondta: a Fidesz szerint az EKA feladta kiinduló álláspontját, jelentős engedményeket tett olyan, általuk fontosnak vélt kérdésekben, mint a munkásőrség feloszlatása, az Alkotmánybíróság felállítása, és cserében hasonló engedményeket várt. Nem tudta azonban elérni azt, hogy a köztársasági elnököt a szabad választások után az új parlament válassza meg, hogy az MSZMP kivonuljon a munkahelyekről, illetőleg elszámoljon a vagyonával. Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője közölte: pártja azzal a záradékkal írja alá a megállapodást, hogy az MSZDP egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni. Csákó Mihály, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája véleményét tolmácsolva kijelentette: az FSZDL, amely megfigyelőként vesz részt az EKA munkájában, nem írja alá az előterjesztett dokumentumot, mivel nem ért egyet a pártok munkahelyi jelenlétével. Fenntartása nem pártpolitikai jellegű, hanem a munkavállalók érdekeit tükrözi. A véleménynyilvánítók között szót kért Szabad György is, kifejezve azt a meggyőződését, hogy az EKA szervezeteinek álláspontja a lényeget illetően megegyezik. Nézetkülönbség csak részkérdésekben van közöttük, de az EKA eredeti szándéknyilatkozatának egyetlen pontjáról sem mondtak le. Tölgyessy Péter közbevetőleg megjegyezte, hogy az SZDSZ azért nem írja alá a megállapodást, mert az öt szervezet, illetve párt - megítélésük szerint - mégis eltért az eredeti szándéknyilatkozattól. Nagy Imre a Harmadik Oldal képviseletében úgy ítélte meg: egy tárgyalássorozat nem attól demokratikus, hogy minden eredetileg felvetett kérdést elfogadnak-e. A járható út kompromisszumokon át vezet. A Harmadik Oldal az eddigi megállapodásokat alapnak tekinti, a továbbiakban még nagyon fontos kérdésekben szükséges olyan megoldásokat keresni, amelyeket kölcsönösen kell egymáson számon kérni. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre nem hagyta megjegyzés nélkül a tárgyalóasztal mellett született eredményeket lekicsinylő mondatokat. Mint kifejezte: az MSZMP mindig a tárgyalások méltóságán őrködött, de sohasem vette át az ítélkező szerepét. A hozzáállás különbözőségét, ,,csalafintaságait,, nem lehet tárgyalási pozíciónak elfogadni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|