Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 10.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)

A Központi Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze, hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956 népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni. Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.

Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (11. rész)

Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a Fiatal Demokraták
Szövetsége, Kövér László elmondta: a Fidesz szerint az EKA feladta
kiinduló álláspontját, jelentős engedményeket tett olyan, általuk
fontosnak vélt kérdésekben, mint a munkásőrség feloszlatása, az
Alkotmánybíróság felállítása, és cserében hasonló engedményeket
várt. Nem tudta azonban elérni azt, hogy a köztársasági elnököt a
szabad választások után az új parlament válassza meg, hogy az MSZMP
kivonuljon a munkahelyekről, illetőleg elszámoljon a vagyonával.

    Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője
közölte: pártja azzal a záradékkal írja alá a megállapodást, hogy az
MSZDP egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de
sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni.

    Csákó Mihály, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
véleményét tolmácsolva kijelentette: az FSZDL, amely megfigyelőként
vesz részt az EKA munkájában, nem írja alá az előterjesztett
dokumentumot, mivel nem ért egyet a pártok munkahelyi jelenlétével.
Fenntartása nem pártpolitikai jellegű, hanem a munkavállalók
érdekeit tükrözi.

    A véleménynyilvánítók között szót kért Szabad György is,
kifejezve azt a meggyőződését, hogy az EKA szervezeteinek
álláspontja a lényeget illetően megegyezik. Nézetkülönbség csak
részkérdésekben van közöttük, de az EKA eredeti
szándéknyilatkozatának egyetlen pontjáról sem mondtak le. Tölgyessy
Péter közbevetőleg megjegyezte, hogy az SZDSZ azért nem írja alá a
megállapodást, mert az öt szervezet, illetve párt - megítélésük
szerint - mégis eltért az eredeti szándéknyilatkozattól.

    Nagy Imre a Harmadik Oldal képviseletében úgy ítélte meg: egy
tárgyalássorozat nem attól demokratikus, hogy minden eredetileg
felvetett kérdést elfogadnak-e. A járható út kompromisszumokon át
vezet. A Harmadik Oldal az eddigi megállapodásokat alapnak tekinti,
a továbbiakban még nagyon fontos kérdésekben szükséges olyan
megoldásokat keresni, amelyeket kölcsönösen kell egymáson számon
kérni.

    Az MSZMP nevében Pozsgay Imre nem hagyta megjegyzés nélkül a
tárgyalóasztal mellett született eredményeket lekicsinylő
mondatokat. Mint kifejezte: az MSZMP mindig a tárgyalások méltóságán
őrködött, de sohasem vette át az ítélkező szerepét. A hozzáállás
különbözőségét, ,,csalafintaságait,, nem lehet tárgyalási pozíciónak
elfogadni. (folyt.köv.)


1989. szeptember 18., hétfő 22:11


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

Mécs Imre az 1860-as március 15-i tüntetés során rendőrségi sortűz következtében megsebesült és sebesüléseibe belehalt Forinyák Géza emlékére idén "óriási Forinyák-kultusz" beindítását tervezi. Elképzelésével Szilágyi Sándor és Danis György is egyetértett. Az információ forrása megbízható, tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: folytatják az operatív ellenőrzést, hasznosítják a tájékoztató munkában. (III/III.)
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. február 10-11. Az MSZMP Központi Bizottsági ülést tartott ezen a napon, amelynek során a népfelkelés kérdésében vitáztak a felek. 52-en szólaltak fel Pozsgay ellen. A bizalmi szavazáson mégis 102 voksot és csak 7 ellenszavazatot kapott. Ezután ellenforradalomról beszélni alig lehetett.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD