 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
NDK-állampolgárok - csehszlovák álláspont (tudósítói) (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. szeptember 13. szerda (MTI-tud.) - Szövetségesi hűségnyilatkozattal felérő hivatalos közleményt adott ki az NDK-menekültekkel kapcsolatban kedden késő este a csehszlovák hírszolgálati iroda. A nyilatkozat a legmesszebbmenő támogatásáról biztosítja Berlint és anélkül, hogy megnevezné, szerződésszegéssel vádolja Magyarországot amiatt, hogy megnyitotta nyugati határait az NDK-menekültek számára. A CSKP lapja, a Rudé Právo egyébként szerdán röviden beszámolt arról, hogy több mint kétszázötven NDK-állampolgár távozott Wolfgang Vogel ügyvéd közbenjárására a prágai nyugatnémet nagykövetségről.
A CTK közleménye azt fejtegette, bizonyos nyugatnémet politikai
körök és a sajtó arra próbálja felhasználni az NDK-állampolgárok
külföldre való illegális kiutazását, hogy elértéktelenítsék
mindazokat a sikereket, amelyeket az NDK a szocialista társadalom
építésében eddig elért, kétségbe vonják helyét az európai államok
közösségében és beavatkozzanak belügyeibe. A csehszlovák nyilatkozat
mindezt az összeurópai folyamat szellemével, a bécsi utókonferencián
elfogadottakkal, a nemzetközi jog alapnormáival ellentétesnek
minősítette. A nyilatkozat anélkül, hogy megnevezné, bírálja
Magyarországot is és nemzetközi megállapodások megsértésével
vádolja. A dokumentumban ugynis az olvasható: ,,sajnálatos, hogy az
NDK-állampolgárok illegális távozását harmadik országon keresztül
azoknak a megállapodásoknak a megsértése teszi lehetővé, amelyeket
az NDK kötött más államokkal,,. A csehszlovák nyilatkozat azt
hangoztatta, az NDK az elmúlt negyven évben nagy és általános
nemzetközi elismerést szerzett, politikájával a gyakorlatban sokszor
bizonyította odaadását a biztonság megszilárdítása és a nemzetközi
együttműködés ügye iránt. ,,Csehszlovákia számára az NDK a kölcsönös
kapcsolatok felvétele óta bevált és megbízható szomszéd, partner és
szövetséges. Nem lehet kétség arról, hogy Csehszlovákia és az NDK a
kölcsönös kapcsolatok e hagyomanyait és elveit tovabbra is az összes
szerződéses kötelezettség betartása mellett fogja fejleszteni,, -
olvasható végül a csehszlovák hivatalos nyilatkozatban. (folyt.)
1989. szeptember 13., szerda 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|