|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
NDK-NSZK - Genscher (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bréma, 1989. szeptember 10. vasárnap (MTI-tud) - A magyar kormány tájékoztatta a saját hatáskörében hozott döntéséről az NSZK kormányát az NDK-menekültek Magyarországról való kiutazásával kapcsolatban és feltételezhetően tájékoztatta az NDK kormányát is - ezt jelentette be vasárnap este a ZDF-televízió esti műsorában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere. A televízió előtte ismertette a Magyar Távirati Iroda közleményét, majd a Genscher külügyminiszterrel készített interjú után szimultán tolmácsolásban szintén részleteket sugárzott a Magyar Televízió Horn Gyula magyar külügyminiszterrel készített interjújából.
Valamennyiünknek jó okunk van arra - hangsúlyozta Genscher -, hogy köszönetet mondjunk a magyar kormánynak azért, hogy egy ilyen döntést hozott az emberiesség szavára hallgatva. Olyan döntést, amely az emberi jogok elismerésével egyenértékű. Szintén köszönetet mondott a magyar népnek az NDK állampolgárok iránt megnyilvánult segítőkészségéért és vendégszeretetéért. Genscher megállapítása szerint a magyar fél sohasem jelezte, hogy bármiféle gazdasági elvárásokkal élne a menekültekkel kapcsolatos döntést illetően és a nyugatnémet fél sem ígért ilyesmit. Más kérdés és tény - mondotta -, hogy az NSZK már régóta elhatározta, hogy a reformer erőket támogatja a Varsói Szerződésben, s megállapítható, hogy Magyarország és Lengyelország halad leginkább előre a reformpolitika területén. Ezért készek vagyunk e politikát pénzügyi együttműködéssel is előmozdítani - mutatott rá Genscher. A reformpolitika sikere ugyanis a demokrácia sikere is Közép- és Kelet-Európóban, és az NSZK-nak is segít. A demokrácia sikere Közép- és Kelet-Európában egyúttal egyenlő az emberi jogok szavatolásával az együttműködés elmélyítésével és a biztonság megszilárdításával is - mondotta. Kérdésekre válaszolva a nyugatnémet államférfi határozottan elutasította azt a feltételezést, hogy Magyarország megszegte volna az NDK-val való megállapodását. Genscher rámutatott, hogy ennek a megállapodásnak egyes előírásait ideiglenesen hatályon kívül helyezte, s ebben véleménye szerint megnyilvánul az a körülmény is: ma már hamis valamiféle keleti tömbről beszélni, mert a különböző államokban a fejlődés fölöttébb eltérő, s ebből új megközelítések, magatartási formák adódnak az állampolgárok szabad mozgását, valamint a Helsinki Záróokmány tiszteletben tartását és alkalmazását tekintve is. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|