|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Genscher - Magyarország - NDK-menekültek
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 8. péntek (MTI-tud.) - Szilárdan megbízom a magyar vezetésben, abban, hogy sikerül humanitárius megoldást találni a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek kérdésében. S annak alapján, amit tegnap hallottunk a budapesti Minisztertanács ülése után, azzal számolhatunk, hogy erre az elkövetkező napokban sor kerülhet. Ez a magyar kormány saját, szuverén döntése lesz. Ezt hangoztatta péntek délutáni tévényilatkozatában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere.
A nyugatnémet államférfi az ARD tévétársaságnak nyilatkozva újfent tisztázta, hogy a menekültek kiutazásának ügyében nincs semmiféle egyezkedés az NSZK és Magyarország között, és utóbbi soha nem is kapcsolta össze a gazdasági segítség kérdését a kiutazás problémájával. Magyarország ezt humanitárius kérdésnek tekinti. Genscher mindamellett emlékeztetett arra a nyugatnémet felfogásra, hogy Bonn ugyanúgy támogatni kívánja a magyarországi reformirányvonalat, miként a többi kelet-európai reformer fáradozásait is. Ez az NSZK jól felfogott érdeke. Mi nem fizettethetjük meg a reformerekkel elődeik hibáit, s kiváltképp méltányolnunk kell azt a körülményt, hogy a mi biztonságunk szilárdabb, ha tőlünk keletre is demokráciák helyezkednek el - érvelt Genscher. A hosszabb betegszabadság után hivatalosan csak hétfőn munkába álló miniszter azt tanácsolta az NDK vezetésének, hogy ne iktassa ki önmagát a fejlődésnek abból a reformirányzatából, amely a Varsói Szerződés némely más tagállamában tapasztalható. Egyébiránt a megoszthatatlan német nemzet kérdését éppen ezekben a napokban ismét napirendre tűzi az NDK ifjúsága - jegyezte meg. Ezen Genscher azt értette, hogy a keletnémet fiatalok az önmegvalósításukhoz szükséges távlatok szavatolását várják el országuk vezetésétől, de semmiképpen sem korlátozást és gyámkodást. A miniszter szerint azonban a németek közeledése, együvétartozása csakis egy általános európai fejlődés folyamatában képzelhető el.+++
1989. szeptember 8., péntek 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|