|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: várakozó NDK-menekültek - sajtóvisszhang (2.rész)
|
A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung és a konzervatív Die Welt című napilapok egyöntetűen az ellentmondások megnyilvánulásaként említik Horváth István belügyminiszter zavart keltő, bár később túlhaladottnak minősített Stern-nyilatkozatát, s emlékeztetnek: a minisztérium még hétfőn is megerősítette a hamburgi képes magazinban megjelent interjú érvényességét. A müncheni újság szerint ezzel szemben úgy érzékelte, hogy Horn Gyula külügyminiszter még berlini látogatása után is reményt ébresztett a menekültekben a probléma mielőbbi megoldását illetően. Az újság ebből azt a következtetést tartja levonhatónak, hogy a belügyminisztérium és a külügyminisztérium között akaratlanul is valamiféle feladatmegosztás következett be, s ez a körülmény szemléletessé tette a kormányban a menekültkérdés kezelésére vonatkozó véleménykülönbségeket. A Süddeutsche Zeitung e sejtése alapján úgy látja, hogy a magyar reformerek - a keletnémet menekültekhez hasonlóan - szeretnék már elindítani a vonatokat, ellenlábasaik és a kétkedők viszont tartanak a következményektől, vagyis a berlini szövetségessel való esetleges szakítástól. A magyar kormánynak azonban, amely az emberi jogok érvényesítésének elsőbbségét óhajtott biztosítani, figyelembe kell vennie, hogy milyen kétségbeesést kelthet ellentmondásos megnyilatkozásaival. Némelyek már éjségsztrájkra készülnek. A lap ezért arra kéri Horn Gyula külügyminiszter, hogy Belgrádból való hazatérése után tisztázza, hogy korábbi szavai érvényesek-e? A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja szerint az NDK tekintélyveszteséget szenvedett egy olyan időpontban, amikor Honecker egy tervezett washingtoni látogatással szeretett volna átlépni a végleges nemzetközi elismerés küszöbén. Ahelyett, hogy a menekültkérdést a lehetőségekhez képest legjobban kihasználva megkönnyítette volna a humanitárius megoldást, az elrettentés megfontolásából kérlelhetetlennek mutatkozott. Ezáltal a magyar kormány, amely reformpolitikája miatt amúgy is szakadék felett egyensúlyozó kötéltáncoshoz hasonlatos, még gyötrőbben őrlődik az emberi jogok iránti elkötelezettsége és a szocialista szolidaritás ellentmondásai között. És ki csodálkozhat azon, hogy Budapesten a pártban e kérdést illetően nézeteltérések merülhethetnek fel, miként ezt az ellentétes nyilatkozatok is érzékeltetik - fejtegeti a frankfurti újság.+++
1989. szeptember 6., szerda 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|