|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
- Mi legyen a munkásőrséggel? - 1. folyt.
|
Eredményként könyvelte el a munkásőrség képviselője, hogy az újabb tagokat már nem az MSZMP veszi fel - a régiek még az MSZMP emberei voltak -, valamint azt, hogy azért már más pártok tagjai is részt vesznek a munkásőrség tevékenységében, sőt tagjainak kétharmada pártonkívüli. Pontos számokat azonban ennek kapcsán éppúgy nem említ, mint a tömegesen tiltakozó telefonok esetében. Így sem azt nem tudhatjuk, hogy mennyi az az új tag, amely már az újfajta rend alapján lett a munkásőrség tagja, és azt sem, hogy az egyharmad párttag munkásőr miként oszlik meg a különböző pártok között. De az igazi kérdés sokkal inkább az, hogy kinek vagy kiknek van szükségük erre a testületre. A Honvédelmi Minisztérium már nyilatkozott: nem kívánja az önkéntes szervezetet összeelegyíteni a ténylegesekkel. A Belügyminisztérium még nem nyilatkozott. Feltehetően elfoglalja tagjait nemcsak a bűnözés növekedése, hanem a saját soraiban meglévő alacsony morális színvonal, amely a Kék fény műsorok kedvelt kifejezéseit használva: megakadályozza a közegek kulturált érintkezését a lakossággal. Ha őszintén nyilatkozna, bizonyára azt mondaná: a jelenlegi keretek közt még saját alkalmazottai kulturált viselkedését sem tudja garantálni, nemhogy önkéntesekét, ezért a munkásőrségre szánt pénzt hadd kapja meg létszámbővítésre, fizetésrendezésre, szakmai továbbképzésre és nyelvoktatásra. Persze lehet, hogy valamelyik fegyveres testület, például a határőrség, amelyik most vette igénybe 28 munkásőr segítségét az NDK-menekültekkel kapcsolatban, segédkezet nyújt a munkásőrség átmentéséhez. De kell-e az országnak az a munkásőrség, amelyet a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalom leverésére és a munkáshatalom, azaz saját hatalma védelmére hozott létre? A Munkás-Paraszt Kormány és hatalma szerencsére a múlté. Az ellenforradalom népfelkeléssé alakult, de a munkásőrség maradni akar. +++
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|