|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak, csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is, ezért bizalmatlanok. A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben. Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|