|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Egyelőre még nincs konkrét döntés azoknak az NDK állampolgároknak az ügyében, akik Magyarországról az NSZK-ba kívánnak távozni. A végleges megoldás időpontjáról napvilágot látott hírek merő találgatások; még napokig, de akár hetekig is elhúzódhat az ügy - jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár a képviselők kérdéseire válaszolva.
A magyar diplomácia vezető beosztású képviselője ezzel gyakorlatilag cáfolta az NSZK kormányszóvivőjének tájékoztatását, miszerint már a nagyon közeli időpontban megoldódhat az NDK-s menekültek problémája. Az államtitkár az országgyűlési képviselők előtt megismételte a már korábban is hangoztatott elveket, amelyek szerint Magyarország alapvetően a két német állam ügyének tekinti a probléma megoldását. Ugyanakkor ,,akár tetszik, akár nem,, - fogalmazott az államtitkár - Magyarország érintett az ügyben, ezért közvetlen érdeke, hogy minél hamarabb megoldják az elhúzódó ügyet. Ennek során Magyarország érvényesíteni kívánja az ország belső átalakulásának szellemét, az emberi, humanitárius kérdésekben vallott új álláspontját. A probléma rendezésén gőzerővel dolgozó magyar diplomácia fontos kiindulási pontja az is, hogy, úgymond, egyik relációval - tehát sem az NSZK-val, sem az NDK-val - nem akarja a kapcsolatok romlását. Jelenleg minden, az ügyben érintett fél tárgyalásban áll egymással. Azonban a két főszereplő, az NDK és az NSZK párbeszédében a külügyi államtitkár szerint nincs látványos előrehaladás. Magyarország Bonn és Berlin mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is kapcsolatban áll. Viszont határozott álláspontja, hogy a nyugatra kívánkozó NDK-sok nem tekinthetők menekülteknek. Somogyi Ferenc megerősítette azt a már napok óta közismertté vált tényt, hogy az NDK menekültek ügyében egyedi megoldás születik majd. Ennek mibenlétéről - az ügy kényes volta miatt - nem adott bővebb felvilágosítást. Azt azonban még hozzátette: az egyedi megoldás azt jelenti, hogy magyar részről nem kívánnak precedenst teremteni, mert ez végeláthatatlan sort indítana meg. Egyszóval Magyarország - humanitárius gyakorlata ellenére - továbbra sem szeretne a kelet-európai országokból érkezők számára ugródeszkaként szolgálni nyugat felé. A külügyi államtitkár végül a sajtótól is megértést, türelmet kért. Az ügyben meglehetősen vékonyan csordogáló információ ugyanis éppen a probléma megnyugtató rendezését szolgálja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 5., kedd 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|