|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A munkásőrség szóvivőjének nyilatkozata a reformköri munkásőrök felhívásáról (1. rész) (OS)
|
1989. szeptember 4., hétfő - A Magyar Távirati Iroda híradásából a rádió és a televízió vasárnap, a napilapok pedig hétfőn ismertettek részleteket az MSZMP-reformkörök második országos tanácskozásán bejelentett felhívásból, amelyet az azon részt vevő munkásőrök közül tettek közzé tízen. Eszerint kifejezték, hogy a jövőben ne legyen egy pártnak sem fegyveres testülete, s hogy a munkásőrséget fel kell oszlatni, és úgy újjászervezni, hogy mentesüljön a pártok harcától, legyen más neve, a felvétel ne függjön a párttagságtól. Közölték továbbá, amíg az általuk javasolt új fegyveres szervezet létre nem jön, addig fegyverükről lemondanak. A Munkásőrség Országos Parancsnokságára hétfőn egész nap tömegével érkeztek a telefonhívások arról, hogy a munkásőrök az egész testületben értetlenül fogadták tíz társuk nyilatkozatát. A munkásőrök ismeretei szerint a reformkörök e fórumán nem tíz, hanem 23 munkásőr vett részt, a többiek viszont nem írták alá a felhívást. Nyilván tudták, hogy a munkásőrség ma már nem egy pártnak a fegyveres testülete, hiszen az MSZMP Központi Bizottsága 1989. május 8-ai állásfoglalásával hatályon kívül helyezte a testület pártirányításáról szóló minden korábbi határozatát, míg a Minisztertanács az 1989. június 15-i ülésén arról rendelkezett, hogy egyedüli irányítója és felügyelője a munkásőrségnek. A nyilatkozók nem vették figyelembe azt sem, hogy az általuk javasolt újítások jó része már megvalósult, míg más része most van megvalósulóban. A munkásőrszolgálat ma nem függ például semmilyen párttagságtól. Ezt bizonyítja, hogy a munkásőröket nem az MSZMP-szervezetek veszik fel a testületbe, hanem a munkásőralegységek kollektívái, másrészt az MSZMP-tagokon kívül jelenleg is szolgálnak a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Magyar Demokratikus Párt, továbbá más pártok és szervezetek tagjai. Sőt az idén eskütételre készülő több mint ezer munkásőrjelölt mintegy kétharmada semmilyen párthoz nem tartozó magyar állampolgár. A munkásőrségben az országos parancsnok által kinevezett reformbizottság működik, amely javaslatokat készített a munkásőrség nevéről, jelvényéről, csapatzászlainak színéről, formájáról, a névadókról, az eskü új szövegéről, a testületen belüli megszólításról stb. Erről megkérdezték a parancsnokok és igen sok társadalmi munkásőr véleményét is. Ugyanez a reformbizottság dolgozik a munkásőrség feladata, szervezeti felépítése pontosításán, s e javaslatokat a kormány tárcaközi bizottságának továbbítja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|