|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
- MSZMP reformkör - 1. folyt.
|
Nyers Rezső salamoni megfogalmazása szerint olyan modernitásra van szükség, mely egyet jelent a gazdasági és politikai rendszer gyökeres reformjával. Pozsgay is a "modell" kifejezést használta -, bár igen erélyesnek tetsző módon. A sztálinista, vagy félig sztálinista elépzelések híveire utalva azt mondta: legyen szabad hirdetni akár azt is, hogy a föld lapos korong, mely a mindenség közepén helyezkedik el -, azonban e felfogás híveivel nem lehet kiegyezni. Kopernikuszi fordulatra van szükség. Ez a kérdés átvezet bennünket a három beszéd egy másik középponti témájához: a párt megújulásának és a párton belüli irányzatok erőviszonyainak a kérdéséhez. Németh szerint az MSZMP-ben két markáns irányzat ismerhető fel: az egyik radikális szakítást akar a sztálini modellel és az ősbolsevik eszmékkel, felvállalja a szabadságjogok értékrendszerét és fel akar zárkózni Európához. A másik is reformokat kíván ugyan, de ezeket csak lassan, sokféle kompromisszum közepette hajlandó vállalni. Nem szakít a bolsevik eszmék rendszerével, hajlamos demagógiát alkalmazni, és itt-ott szövetkezni is kész az ultrabalos erőkkel. Nagy taps fogadta Németh szavait amikor azt mondta, hogy e két irányzat kompromisszumából nem újulhat meg a párt. Nyers a probléma más aspektusát hangsúlyozta: azt, hogy a reformereknek nem kell külön pártot alkotniok, hanem az egész pártot kell a reformok hordozójává alakítaniuk. A ma 740 ezer főnyi párttagság többsége ugyan bizonytalankodik, de ha e többséghez mérten a reformkörök a kisebbséget képviselik is, úgy a balos konzervatívok még inkább kisebbségben vannak. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|