|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Magyar politika - visszhang 1. rész
|
1989. szeptember 3. vasárnap (MTI-AP/TASZSZ/DPA/AFP/WFE/PL) - ,,Nem tekinteném tekintélyrombolásnak a pártszakadást,, - idézte vasárnap az Associated Press Németh Miklós magyar miniszterelnököt. Az amerikai hírügynökség terjedelmes beszámolóban foglalkozott az MSZMP-n belül és a párt körül kialakult állapotokkal.
Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése, a reformkörök országos tanácskozása, Németh Miklós ott elhangzott pohárköszöntője, a Münnich Ferenc Társaság megnyilatkozása, valamint Fejti György fonyódligeti beszéde nyomán az AP megállapítja: az októberi pártkongresszusra való felkészülés jegyében immár az MSZMP mindhárom frakciója - a reformista, az ortodox és a centrista is - megfogalmazta a maga álláspontját. A belharcok azonban csökkentették a párt erejét. Az AP szerint a KB-ülés döntései a pártvezetők közötti konfliktusokat tükrözték. A centristák mindkét szárny elgondolásaiból átvettek valamit. Elvetették Pozsgay Imre javaslatát, hogy a párt vonuljon ki a munkahelyekről, ám más pártok előtt is megnyitották a munkahelyi szerveződés lehetőségét. Azzal is engedményt tettek a reformistáknak, hogy az MSZMP nem szólhat bele a vállalat ügyeibe, s hogy politikai tevékenység csak munkaidő után folytatható. Az AP beszámolt arról, hogy Németh Miklós bírálta azokat, akik nem fogadják el a radikális változások szükségességét. Idézte tőle azt a kijelentést, amely a pártból való civilizált távozás lehetőségét szorgalmazta az egyet nem értők számára. Berényi Ferenc Népszabadság-interjúja alapján az amerikai hírügynökség kiemelte: az ortodox marxista Münnich Ferenc Társaság nem törekszik ugyan pártszakadásra, de nem is zárja ki az önálló pártalapítás lehetőségét. Fejti György KB-titkár szombati fonyódligeti beszéde alapján az AP felhívta a figyelmet azokra az adatokra, amelyek szerint az utóbbi időben havonta tízezren léptek ki a jelenleg 750 ezer főt számláló MSZMP-ből, míg az új tagok száma mindössze kétszáz körül van havonta. (folyt)
1989. szeptember 3., vasárnap 17:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|