|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (5. rész)
|
A nyílt elhatárolódással szerinte a párt reformerői tiszteletet, becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára. Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására, hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is szabadságot teremt. Az viszont megengedhetetlen, hogy a túlhaladott álláspontot e nemzet történelmében a jövőben bármikor ,,inkvizícióval,, lehessen védeni. A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos, kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli demokráciában épp úgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére. Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre. Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek hibás döntéseiért - s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret -, a párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen róla, hogy ne vállalhassanak funkciót. Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka érvényesül. Ily módon nem egy ,,átmentési művelet,, megy végbe, mint azt némelyek képzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek feltételezik. A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás azon értelmében, ahogy azt a reformkörök megfogalmazták. x x x - A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük munkás. Indítékaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a névváltoztatási szándék is szerepet játszik - közölte az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre. Szerinte a kilépések alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a konglomerátum-szerű politikai párt választási párttá alakul át, s a jövőben nem állam-pártként, hanem csupán a politikai küzdőtér egyik tényezőjeként vesz részt a politikai csatározásokban. A változásnak szükségképpen be kell következnie, mert az új szerepvállalás nem illik össze a párt megszokott képével. Ami a munkás jelző elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot szeretntének látni a kongresszus után. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|