|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Marad minden a régiben a munkahelyeken?
|
---------------------------------------
München, 1989. szeptember 2.(SZER, Világhíradó) - A budapesti rádió az AP amerikai hírügynökség kommentárját idézi, hogy az MSZMP Központi Bizottságának tegnapi ülésén Pozsgay Imre vereséget szenvedett, legalábbis egy konkrét kérdésben. Azt hiszem, jelen esetben szükségtelen külföldi kútfőkből meríteni, mert ha az eseményeket, tényeket egymás mellé rakjuk, világos, hogy Pozsgay Imrének nem sikerült egy igen fontos ügyben keresztülvinnie reformtervét. Mi is történt? Előzőleg Nyers Rezső, az MSZMP elnöke megrótta Pozsgay Imrét, hogy az ellenzékkel folytatott megbeszéléseken túllépte hatáskörét, amikor elfogadta azt a javaslatot, hogy a kommunista párt szervezetei vonuljanak ki a mukahelyekről. Most a Központi Bizottság amellett foglalt állást, hogy az üzemekben, a vállalatoknál tovább működjenek az MSZMP pártszervezetei. Vagy miként Jassó Mihály budapesti első titkár a marxista reformkörök mai tanácskozásán elmondta: lehetővé kell tenni, hogy a munkahelyi pártkollektívák a klubhelyiségekben összeüljenek. A teljesség kedévéért ki kell emelni, hogy a Központi Bizottság egyben leszögezte: a párt politikai tevékenységet munkaidőben ne folytasson, ne épüljön be a szakmai vezetésbe, ne foglalkozzék vállalati kérdésekkel. Melyik terület maradna meg tehát a munkahelyi kommunista pártszervezeteknek? Mivel politikai szervezetről van szó, nyilvánvalóan a politika nehezen meghatározható, de mindenképp széles birodalma. És mivel a gazdaságpolitika is e terület része, óhatatlanul vállalatirányítási ügyeket, sőt a gyakorlati helyi intézkedéseket is ott vitatnák meg. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a vállalati vezetők többsége még ma is kommunista párttag, maradna minden a régiben. A gyár, a cég, a tudományos intézet, a műhely, az oktatási intézmény ügyeit végül is ott beszélnék meg, sőt ott döntenék el. Jól emlékszem magyarországi időmből, hogy mi nem párttagok a munkahelyi pártalapszervezetek gyűlései után másnap milyen izgatottan faggadtuk párttag kollégáinkat, hogy mi is történt ott. Mert ott döntöttek rólunk, sorsunkról, munkahelyünk jelenéről, jövőjéről. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|