|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (6. rész)
|
Németh Miklós a reformkörök önálló platform-alakítási szándékával összefüggésben felvázolta azt az MSZMP-n belül kialakult két fő irányvonalat, amely köré sok és sokféle létező platform, illetve program csoportosítható. Az egyik fő áramlat radikálisan szakítani kíván az eddigi modellel, s a másik is reformokat hirdet, de az eddigi módon, tehát sok kompromisszummal és lassabban akarja végrehajtani a változtatásokat. Szerinte az olyan párt, amely ezt a sokszínűséget kompromisszumokkal akarja feloldani, nem fog megújulni, nem bízhat abban, hogy nyerni fog a nyílt, szabad és demokratikus választásokon. A megújulási folyamattal összefüggésben önkritikusan szólt a pártvezetés hibáiról. Elismerte, hogy a vezetés nem mindig volt ura a folyamatok irányításának. Olykor az események után kullogott, és előfordult az is, hogy a párttagság véleményének kikérése nélkül döntött fontos kérdésekben. Cáfolta viszont, hogy a párt bármely vezető testülete döntött volna a választások időpontjának előrehozataláról. Kijelentette: erről csak a párttagság véleményének ismeretében foglalnak állást. Végezetül kitért a kormány munkáját ért kritikákra is, majd megerősítette azokat az információkat, amelyek a Központi Bizottság pénteki üléséről a közvélemény előtt ismeretessé váltak. Az esti plenáris ülés kezdetén ismertették a küldöttekkel Horn Gyula külügyminiszternek a tanácskozás résztvevőihez küldött levelét. Horn Gyula meggyőződése szerint a reformkörök és alapszervezetek kezdeményezései, törekvései segíthetik a párt kijutását a mostani súlyos helyzetből. A reformkörök tevékenységében az új típusú marxista párt kialakulásának egyik fő zálogát érzékeli. Szerinte elképzeléseiket akkor válthatják valóra, ha az elhatárolódás, az új elvek megfogalmazása mellett az egész baloldali mozgalom belső szolidaritásának erősítésére szintén gondot fordítanak. A levélben kifejezte meggyőződését, hogy a színvonalas politikai vitakultúra révén a reformkörök utat találhatnak a megújulást akaró, de régi nézeteiktől és ideológiai beidegződéseiktől nehezen szabadulni tudó, kommunista meggyőződésű párttagok tekintélyes részéhez is. Horn Gyula bízik abban, hogy a párt tagjainak többsége mielőbb felismeri, tudomásul veszi és elismeri a reformkörök szándékának tisztességét és maga is cselekvő támogatója lesz a mozgalomnak. A tanácskozás vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|