|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A Münnich Ferenc Társaság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A Munkások Marxista-Leninista Pártja anarchista színezetű kezdeményezés, ahhoz a Münnich Ferenc Társaságnak (MFT) semmi köze, attól egyértelműen elhatárolódik - jelentette ki Aggod József, az MFT intéző bizottságának alelnöke szombaton Budapesten, a nemzeti színű és vörös zászlókkal feldíszített ELTE TTK Gólyavárában. A társaság közgyűlésén - amelynek jelszava ,,Hűség a szocializmushoz,, volt - 19 megye és Budapest 400 küldötte vett részt. Jelen volt Rajki Sándorné, az MSZMP Politikai Intéző Bizottság tagja is.
A közgyűlést levélben üdvözölte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ebben egyebek közt rámutatott: nagyon rokonszenves számára, hogy a Münnich Ferenc Társaság nem a tagadás ma oly divatos álláspontját képviseli, hanem az előremutató közös cselekvés módozatait kutatja. Őszinte örömét fejezte ki, hogy a társaság nagy felelősséggel lfoglalkozik a nép sorskérdéseivel. Aggod József beszámolójában hangsúlyozta: a társaság célja a népi demokratikus és szocialista forradalom vívmányainak megőrzése, továbbfejlesztése. Az olyan reformokat ellenzik, amelyek a szocialista értékek elsorvasztását célozzák. Ugyanakkor síkra szállnak a népi, demokratikus és szocialista célzatú reformokért, sőt, a radikális átalakításokért. Mint mondta, a kommunisták nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő forradalmárai, újítói is. Szólt arról is, hogy a társaság ellenzi a sztrájkokat, de nem fogadhatja el szó nélkül, hogy a dolgozó nép figyelmen kívül hagyásával döntsenek tulajdonról, árakról. Ezért vállaltak szolidaritást a SZOT kezdeményezésével. Berényi Ferenc ügyvezető titkár a szervezeti életről adott áttekintést. Elmondta, hogy a társaság 1984-ben történelmi bizottságként kezdte meg munkáját, miután néhányan arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik a Münnich Ferenc életével kapcsolatos emlékeket. Politikai szervezetté 1988 őszén váltak. Munkájukat a népfront önálló szervezeteként végzik, s kritikai szövetségesei az MSZMP-nek. Bírálta ugyanakkor az MSZMP budapesti reformkörének platformját, amely szerinte polgári restaurációs törekvéseket tartalmaz. Berényi Ferenc úgy vélekedett, hogy a sokat emlegetett csendes többségnek igenis van véleménye. Ezért az MSZMP nem felejtheti el, hogy a munkások, a dolgozók pártja. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|