|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A Központi Bizottság az MSZMP tárgyalócsoportjának eddigi tevékenységét sikeresnek minősítette a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, további munkájához megerősítette a küldöttség mandátumát, s személyi összetételével is bizalmat szavazott a tárgyalócsoportnak. Mindezt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára közölte az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozásán, ahol az egyik küldött javaslatára a Központi Bizottság egyik jelenlévő tagjától kértek beszámolót a KB pénteki üléséről. Jassó Mihály a kételyek eloszlatására közölte, hogy a kiadott kommüniké terjedelme azért nem volt bővebb, mert az MSZMP tárgyaló delegációjának pozícióját nem kívánták rontani. Szólt arról is, hogy az ülésen szó volt a kongresszus előkészítéséről, tulajdonképpen egy dologban alakult ki vita. Nevezetesen abban, hogy szükség van-e a Központi Bizottság döntésére részkérdésekben, vagy elégséges, ha csak egy éves tevékenységéről ad számot, s a részleteket a küldöttcsoportok vitatják meg. Jassó Mihály véleménye szerint a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokban a választójogi törvény körül valószínűleg megegyezés születik, a választás időpontjában azonban az MSZMP-n belül sincs egységes álláspont. A mérvadó szempontnaka azonban az ország kormányozhatóságának fenntartását tartotta. A párttörvény kapcsán a pártvagyon kérdésének megítélésében bontakozott ki vita. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy erről a kongresszus előtt kell számot adni, precíz, átlátható vagyonkimutatást kell készíteni. A kérdést a párttagság és a társadalom számára is elviselhető módon, de indulatok nélkül kell elrendezni. A pártszerveződés kérdésében Jassó Mihály szerint a korábbi álláspontot illetően nincs minőségi különbség. Lehetővé kell tenni a munkahelyi kollektíváknak, hogy a klubhelyiségekben összeülhessenek, az ott dolgozókra kell bízni, hogy akarnak-e ilyen tevékenységet folytatni. Szigorúan ki kell viszont kötni, hogy a termelésszervezés, vezetés folyamatába a pártszervezet ne épülhessen be, ne legyen döntéseivel termelésbefolyásoló tényező. A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatban a Központi Bizottság a kormány álláspontját védte, mert a konfliktus felvállallása nélkül egy-két éven belül a teljes csődről számolhatna be. Hozzátette viszont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között, s a pártnak is tisztességes szakszervezeti politikát kell kialakítania. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 11:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|