|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt - Sajtótájékoztató (3. rész)
|
Az MTI munkatársának e témához kapcsolódó kérdésére Szabó Zoltán elmondta, hogy a reformkörök szerint a Next 2000 Kft. szervezésének munkálataitis haladéktalanul le kell állítani. A középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást méltatva hangoztatták, hogy a párt kivonulását a munkahelyekről a reformkörök már régóta követelték, a jogállam felépítése, illetve a pártállam lebontása ezt a lépést szükségszerűvé teszi. Az MSZMP-n belüli erőviszonyokat százalékos arányban firtató tudósítói kérdésre úgy fogalmaztak, hogy ez számadatokban nem kifejezhető, de számon tartják, figyelik egymást a különféle platformok. Borsodban, Grósz Károly ,,hazájában,, masszív konzervatív erők léteznek, más a helyzet viszont Budapesten. Itt a reformgondolatok befogadására éhes többség él, amely a kongresszusig meggyőzhető a változás szükségességéről. A reformkörök kit tekintenek hiteles vezetőnek? - így szólt a BBC tudósítójának kérdése. A válasz: azokat, akiket a tagság, illetve a nép annak tart, akik véleményüket nem a politikai széljárásnak megfelelően változtatták, akik nem akkor váltak reformerré, amikor azért ,,jutalom,, járt. Közölték azt is, hogy a hétvégi tanácskozáson a KB minden tagjáról megszavaztatják a küldötteket, bíznak-e benne, vagy sem. A szavazatok eredményét nyilvánosságra hozzák. A reformkörök a tradicionális kommunista-szocialista értékek közül vállalják a párt mozgalmi jellegét, a társadalmi egyenlőséget és szolidaritást, az esélyegyenlőséget, a demokráciát, annak nemcsak képviseleti, hanem közvetlen formáit is - hangzott el válaszként az összegzés egy másik kérdésre. Abban sincs vita, hogy a reformkörök a polgárosodást, a részleges kapitalizációt, a világgazdaságba való visszailleszkedést óhajtják. A Rudé Právo tudósítójának kérdésére elmondták, hogy egymás között elvtársnak szólítják egymást, s ha a reformerők kerülnek ki győztesen, szövetségesüknek tekintik a testvérpártokat és egyáltalán, minden baloldali erőt. Készek az együttműködésre a demokratikus politikai tömörülésekkel is. (MTI)
1989. augusztus 29., kedd 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|