|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A pártvezetésben olyan emberekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hitelesen tudják képviselni a pártot az egész nemzet előtt. Varga József elismerte, hogy a párt tagjai közül sokan nem értenek egyet a reformkörök nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszorítani vagy legyőzni. A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják megnyerni. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kongresszuson a párt kétségtelenül meglévő konzervatív erői kerülnek többségbe. A reformkörökbe tömörült párttagok - s ebben véleménye szerint egyöntetű a vélemény - annak a pártnak már nem lesznek a tagjai. Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait s a demokratikus szervezetek képviselőit. A tanácskozás első napjának estéjén pohárköszöntőt mond Németh Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja. Az élénk érdeklődéssel kísért beszámolót követően az újságírók számos kérdést tettek fel a sajtóiroda vezetőinek, illetve a meghívott vendégeknek: Vári Lászlónak, az MSZMP Zala Megyei Választmánya társadalmi elnökének, Géczi József politológusnak és Szabó Zoltánnak, az ELTE munkatársának. Varga József szerint ha az MSZMP reformkörei nyernek teret, a pártot semmiképpen sem fogják kommunista pártnak hívni. Ez amúgy is nehezen körülírható, nem pontosan deffiniálható fogalom. Véleménye szerint a modern szociáldemokrata pártokra hasonlítana a párt, nyitottak a polgári radikális gondolatokra is. Géczi József arról szólt, hogy a Pozsgay Imre vezette bizottság által kidolgozott pártprogram-tervezetet a reformkörök vitaalapnak tekintik, de szerinte e program mentén a progresszív és a konzervatív erők között nem következhet be a kettéválás. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte vannak olyanok, akik bármilyen programot magukénak vallanak, csakhogy átmenthessék hatalmukat. A párt vagyonát firtató kérdésre Szabó Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy független, ellenzéki szakértők bevonásával kell elkészíteni az MSZMP érvényes, folyó áron felbecsült vagyonleltárát. Ezt a kongresszus, illetve az ország nyilvánossága elé kell tárni. A kongresszus felhatalmazásával az állami juttatásokból származó rész társadalmasításáról azonnal tárgyalásokat kell kezdeni. A vagyoni kérdés megnyugtató rendezéséig mindenfajta új jogi megoldás, pénzügyi tranzakció megengedhetetlen, mert a párt érdekeivel ellentétes. (folyt.köv.)
1989. augusztus 29., kedd 15:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|