|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27.száma - 9. folyt.
|
A reprivatizálás spontán módja lehet, hogy a vállalati menedzserek egy része a vállalatokból kiszivattyúzott növekvő magánjövedelmét tőkésíti, és előbb-utóbb önálló vállalkozásba kezd. Ez azonban az új elit kétlakiságra való hajlama. A kétlakiságból származó előnyök vonzása miatt valószínűleg nem lesz gyakori. Az ország gazdasági teljesítménye nem fog számottevően javulni, sőt inkább a válság elmélyülése valószínű. Ugyanakkor a jövedelmi különbségek ugrásszerű növekedése várható, de ez alapvetően nem a piac értékítéletét fogja tükrözni. Az új elit várhatóan nyugat-európai életszínvonalat ér el. Az egyik legjövedelmezőbb terület az "új" gazdasági mechanizmus pénzügyi és vállalati intézményrendszerének kialakításában való részvétel lesz. A másik oldalon megjelenik a tömeges szegénység. Nem kizárt, hogy a gazdasági lecsúszás folyamatának megállítására a bürokrata új elit reform-diktatúra bevezetésével fog próbálkozni. Ennek feltétele az erős pártok megnyerése. Célja a nagyvállalati menedzser új elit letörése, vagy kompromisszumra kényszerítése, az éleződő szociális elégedetlenség elfojtása és a külföldi tőke tömeges importja. Ha jól értem, ezt az utat nevezi Boszka Éva technokrata variánsnak Reformzsákutca cimű tanulmányában. Századvég, 1988. 6-7. szám. Ez azonban szerintem nem valószínű. Még ha az erős pártok megnyerése, valamint a nagyvállalati menedzser új elit leszerelése sikerülne is, és az érdekeit nem, vagy csak gyengén artikuláló rétegeket kívül lehetne is rekeszteni a politikai arénán, az elitek demokráciáját és a külföldi tőke biztonságát gyakori éhséglázadások zavarnák meg. Úgy gondolom, a társadalom lázas állapota előbb riasztaná el a valóban jelentős nagyságrendű külföldi tőkét, mintsem hozadékából jól lehetne lakatni a szegényeket és a kettészakadó középosztály nagyobbik, lefelé tartó rétegét. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|