|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az agrár-reformkörök országos tanácskozása (2. rész)
|
A tanácskozáson lezajlott vitában mindvégig a felszólalások középpontjában állt a mozgalom további formájával kapcsolatos kérdés. Kezdetben a túlnyomó többség, szövetség vagy egyesület alakítása mellett foglalt állást. A déli órákra már eldőlni látszott a válasz. Valószínűleg emiatt csatlakoztak sokan inkább a Szelidi-tavi programokhoz, délutánra ugyanis csaknem felére csökkent a résztvevők száma. Pedig ekkor fordulat történt. A pártalakítás mellett kiállók kerültek előtérbe, néhány megye Heves, Szabolcs-Szatmár, Tolna és Vas képviselői egységesen ezt az álláspontot képviselték. Véleményük szerint az agrár-reformköröknek önálló politikai erőként kell megjelenniük, hogy a parlamenti választásokon kellő számú, az ágazat által elkötelezett képviselőt tudjanak mandátumhoz juttatni. Elmondták: nézeteiket nem csupán az elmúlt négy évtized agrárérdekeket figyelmen kívül hagyó gyakorlatára alapozzák, hanem azzal is alá kívánják támasztani, hogy sem az uralkodó, sem az uralomra törő pártoknak nincs jelenleg határozott elképzelésük az ágazat válságának megoldására. A vidéki városok, falvak és az élelmiszergazdaságban dolgozók terheik hátrányos helyzetét felsorakoztató, a jelenlegi érdekképviseleti szerveket, szövetségeket bíráló érvek után úgy tünt, hogy sikerült meggyőzniük a jelenlévők többségét a párttá válás elengedhetetlenségéről. Az egyre nagyobb tetszésnyilvánításból ugyanis erre lehetett következtetni. Valószínűleg a döntő pillanatban emelkedett ismét szólásra Nagy Tamás, és érzelmektől és józan érvektől egyaránt áthatott gondolataival fordított a helyzeten. Nagy Tamás kifejtette, hogy a mai időszakban, amikor nem ismeretes még például a többpártrendszerről vagy a választásokról szóló új törvény sem, politikai kalandorság volna pártot alakítani. Rámutatott: a tapasztalatok, így például a Magyar Demokrata Fórum legutóbbi választáson aratott sikerei is azt igazolják, hogy egy mozgalomnak először tömegbázist kell szereznie, megismernie a hozzá csatlakozók egyéni elgondolásait, és aztán átalakulni politikai választási párttá. Javaslata: olyan egyéni tagságon alakuló egyesület, amelynek alapszabályát, fő programjait eleve úgy határozzák meg, hogy szükség esetén szinte azonnal párttá alakulhasson át. Ezt a javaslatot öt ellenszavazattal az országos tanácskozás elfogadta. Határozatot hoztak arra, hogy az országos ideiglenes választmány alakuljon át előkészítő bizottsággá. Ez a bizottság készítsen el olyan alapokmányokat, ami magába foglalja egy esetleges párttá alakulás gyors lehetőségét is, és ugyanakkor részletesen munkálja ki az egyesület agrárprogramjának tervezetét. (folyt.köv.)
1989. augusztus 12., szombat 19:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|