|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Néppárt és a szovjet nagykövetség kapcsolata - 1. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy a szovjet tárgyalófél egyrészt nagyon örült annak, hogy kapott egy ilyen korrekt belső tájékoztatást, hogy nem kerültük ki a kényes kérdéseket, és mindenekelőtt megpróbáltuk vázolni a magunk elképezelését a magyar-szovjet viszonyra. Számunkra voltak olyan kérdések, amelyek nekünk kevésbé látszottak izgalmasnak. Ilyen például az, hogy mikor lesz Magyarországon meg a pártok bejegyzése. Ők úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy kialakuljon egy teljesen legális kapcsolat a két fél között, annak feltétele a pártok hivatalos bejegyzése. Mi ezt mellékesnek tartjuk. Mi úgy gondoltuk, már most is működnek ezek a pártok, a Magyar Néppárt - ugyanúgy mint a Nemzeti Parasztpárt, s a Nemzeti Párt utóda - nem is kell, hogy magát újonnan bejegyezze, hiszen eddig is pártként létezett, nem oszlatták fel 1948-ban. Tehát nem kerültünk egy olyan helyzetbe, amikor jogilag magunkat igazolni kell. - Önök a szovjet követségen milyen álláspontot képviseltek a magyar-szovjet viszonyról? - Hát ez volt nyilván a tárgyalás második felének a kérdésköre, és a legizgalmasabb kérdésköre. Kitértünk arra a problémakörre, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete milyen. Egyrészt visszaigazoltuk az eddigi pozitív változásokat, másrészt pedig újabb jelentős javulásokat kértünk. Többek között abban, hogy a határmenti falu lehessen sokkal nyitottabb és szabadabb, másrészt pedig például lehessen magyarul használni a városneveket is. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|