|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek, észrevételeikkel, javaslataikkal a törvénytervezetek kialakítását segítették. A törvénymódosítás előkészítése során tisztában voltak azzal, hogy minden döntés egyszerre szolgál és sért érdekeket, arra törekedtek, hogy minél többek érdekét képviseljék. Az előkészítés során számosan megvitatták a törvénytervezeteket, így a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának testületei, a megyei területi szövetségek, országos szakmai fórumok, a Parlament több bizottsága, az Országgyűlés agrárszektora, valamint az alternatív szervezetek véleményét is kikérték. Ezeken a fórumokon a hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaaba felhívta a figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági termelésnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is éppenhogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. Véleménye szerint a jobbítás lehetősége is ebből az alaphelyzetből indulhat ki. Ám, ha csak az árak emelésében látnánk az agrárjövedelmek növelésének módját, akkor például a képviselőknek is ki kell tudni állniuk a választópolgárok elé az üzemi jövedelmeket gyarapító, az állampolgár zsebébe nyúló intézkedések mellett. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|