|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A közvélemény a demokratizálódásról - Szociológiai kutatás (2. rész)
|
A vezető pártfunkcionáriusok véleménye szerint az eredmények elsősorban a megkezdett reformoknak köszönhetők, a problémákat az elmaradt reformok idézték elő. Az emberek többsége a többpártrendszerrel ért egyet. Meglepően sokan választottak maguknak pártot, noha előzőleg a megkérdezettek 30 százaléka egyetlen alternatív pártot sem tudott megnevezni, másik 30 százaléka pedig csak egyet vagy kettőt. A pártot választók többségének még nincs kialakult véleménye, elsősorban a tradicionális értékek és pártnevek alapján döntött, nem pedig saját érdekének és léthelyzetének megfelelően. Az országos politikai életben szerepet játszó politikusok megitélése szerint a legnagyobb tekintélyű politikusok elsősorban a kormány tagjai: Pozsgay Imre (69.6 százalék), Németh Miklós (69) és Nyers Rezső (61.3). Az emberek 25 százaléka úgy véli, hogy 1956-ban ellenforradalom, 24 százaléka szerint forradalom volt. A pártapparátusi tagoknak csak 8 százaléka véli ellenforradalomnak 1956-ot. Ugyanakkor 40 százaléka 1956-ot népfelkelésnek és ellenforradalomnak minősíti. Ezt azonban a társadalomban megkérdezetteknek csak a 3,5 százaléka vallja. Több mint 60 százalékuk úgy ítélte meg, hogy az utóbbi évben romlott saját gazdasági körülményük, az ország gazdasági helyzete rossz, és a következő években tovább rosszabbodik. Biztató azonban: az állampolgárok 50 százaléka reménykedik abban, hogy a politikai helyzet már a következő évben javul. (MTI)
1989. május 25., csütörtök 21:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|