|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A postai átszervezések dilemmái (1. rész)
|
1989. március 6., hétfő - Napjainkban a távközlés nagy kihívás előtt áll; egyrészt a felgyorsult gazdaságpolitikai változások miatt, másrészt az új szolgáltatások iránti igények növekedése következtében. A távközlés fejlesztésére többféle megoldás is kínálkozik, ám a magyar viszonyok sajátos módszert igényelnek - mondotta előadásában Pártos Gyula, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője hétfőn, a Kulturinnov Kulturális Innovációs és Továbbképző Vállalat konferenciáján, amelyen a legújabb kommunikációs eszközökről tanácskoztak.
Elöljáróban arról szólt, hogy egyféle változás már bekövetkezett a gazdaságpolitikai szemléletben, ezt jelzi az is, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban központi, állami prioritást kapott a távközlés, s lehetővé vált az is, hogy a Posta vállalati, tanácsi és lakossági forrásokat is bevonjon távközlési fejlesztéseibe. A szükséges beruházások importhányadának finanszírozására 70 millió dolláros világbanki kölcsön felhasználására nyílt lehetősége a Postának. Ahhoz azonban, hogy az ezredfordulóra legalább az európai színvonal alsó szintjét elérjük - azt, hogy a főállomások sűrűsége elérje a 30-at, a beszélőhely-sűrűség pedig a 40-et -, legalább 3 millió telefonállomást kellene kiépíteni. Mindennek a forrását azonban csak úgy lehet előteremteni, ha - a világ sok országához hasonlóan - a Posta ,,leválik,, a költségvetésről és üzleti alapokon tevékenykedik. Ebbe beleértendő az is, hogy részt vesz nemzetközi és belföldi pénzpiaci tranzakciókban, hitelekhez is jutva. A fejlett nyugati országokban a postai szervezet kétféle modell szerint alakul át. Vannak olyan államok, ahol a hagyományos távközlési szolgáltatások monopóliumát teljesen felszámolják, és az új informatikai szolgáltatásokat üzleti alapokra helyezik. Máshol továbbra is egy kézben van a távközlési alapszolgáltatás, ám az új informatikai szolgáltatásoknál versenyhelyzetet teremtenek. Nem dőlt még el, hogy a Magyar Posta melyik utat választja. A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni, hogy bizonyos távközlési szolgáltatások iránt általános az igény, a legkorszerűbb technológiákat azonban csak egy-egy szűk réteg igényli, és ugyancsak behatárolt a fizetőképes kereslet is. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|