 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Hol indulhat újra a Baár-Madas gimnázium?
|
1989. március 2., csütörtök - Mind a Művelődési Minisztérium, mind a Fővárosi Tanács jogosnak tartja az igényt, hogy a fővárosban nyíljék református gimnázium, ám ez csakis a meglévő iskolahálózat bővítésével képzelhető el. Így lehet csak módot találni az egykori kiváló Baár-Madas gimnázium újraindítására is, amelyben immár 37 éve a Móricz Zsigmond Gimnázium működik.
Miként Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődési főosztályának
vezetője az MTI munkatársának elmondotta, az elmúlt hetekben
napvilágot látott sajtóközlemény - miszerint a református egyház
újra kívánja indítani a Baár-Madas iskolát - nemcsak a Móricz
Gimnázium életében, de az ide jelentkezni szándékozók körében is
meglehetős zavart és aggodalmat keltett. A hírt úgy értelmezték
ugyanis, hogy nem biztosított az ott továbbtanulók jövője.
Tekintettel arra, hogy a fővárosban az új tanévben mintegy
nyolcezerrel több gyermek számára kell a továbbtanulást lehetővé
tenni, s csak a II. kerületben például 1600 gyermek végzi el a
nyolcadik osztályt, nem lehet lemondani egyetlen, már működő
iskoláról sem. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy az egyházi iskolák
felélesztésével Budapesten is tovább gazdagodjék az oktatás
palettája. Ezért a Fővárosi Tanács a II. kerületben jelképes áron
felajánl egy területet, s amennyiben azon az új iskola elkészül,
akkor a református egyházzal megállapodhatnak abban, hogy annak
iskolája az új épületben, vagy a Móricz Zsigmond Gimnázium egyébként
felújításra szoruló tömbjében talál-e otthonra.
Mezei Gyula emlékeztetett arra, hogy a fasori evangélikus
gimnázium sem egy állami iskola helyett indul újra, hanem az OPI
által korábban az egyháztól bérelt épületben. Az 1908-ban svájci
mintára szervezett, s az alapítókról elnevezett Baár-Madas
leánygimnáziumot - amelynek az 1930-as években Áprily Lajos volt az
igazgatója -, illetve annak épületét a református egyház 1952-ben
ajánlotta fel az államnak, s az azóta itt működő Móricz Zsigmond
Gimnáziumot az ország legjobb tíz gimnáziuma között tartják számon.
A főosztályvezető arról is szólt, hogy a Fővárosi Tanácsnál jelenleg
négy egyházi - köztük katolikus - iskolai, nevelőotthoni
újraindítási kérelem vár döntésre, s az ezekről folyó tárgyalások
szempontja ugyancsak az, hogy ezek a meglévő hálózat bővítését
jelentsék. (MTI)
1989. március 1., szerda 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|