 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
A világ együtt érez az erdélyi menekültekkel - Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozata (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Egy évvel ezelőtt kelt levelében Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök azzal a kéréssel fordult a hazai plébániákhoz, hogy minden lehetséges módon segítsék az országunkban letelepedni kívánó erdélyi menekülteket. A kérés eljutott a határon túlra is, és meghallgatásra talált a világ számos országában; magánszemélyek és közösségek küldenek Magyarországra adományokat: pénzt, használati tárgyakat. A felhívásról és az eredményről nyilatkozott a római katolikus főpap Honti Katalinnak, az MTI munkatársának. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az erdélyi menekültek sorsa szívügye az egyháznak, majd a részletekre térve a következőket mondta:
- Budapesten jelenleg tizenkét plébánia foglalkozik a menekültek
ügyeinek intézésével, segítésükkel. Az én egyházmegyém három
városában, Szegeden, Békéscsabán és Debrecenben látják el a
segélyezéssel kapcsolatos feladatokat, ezen kívül Mátészalkán és
Miskolcon fogadják a rászorulókat. A magyar püspöki kar kérte a
hazai plébániákat, hogy évente egy alkalommal gyűjtsék össze az
adományokat, és juttassák el hozzánk, Szegedre. A küldemények
egyébként szervezés nélkül is folyamatosan érkeznek. De a kérések
is. A szegedi felsővárosi plébánián például naponta öt-hat menekült
jelentkezik.
- Tudomásom szerint a lakáshoz jutást is segíti az egyház.
- A menekülteknek ma már módjuk van OTP-hitelt felvenni, mi
pedig úgy tervezzük, hogy a lehetőség szerint néhány családnak
lakásvásárlásra, -építésre 200.000 forintot adunk. Ez az összeg nem
sok, tudjuk, de ha segít a tanács is, indulásnak talán elég az egyéb
hitellel együtt. Az összegnek azonban csak a fele ajándék, a másik
felét vissza kell majd fizetni, természetesen részletekben és kamat
nélkül. Úgy gondoljuk, az itt letelepedni szándékozóknak is érezniük
kell, van nekik is kötelességük. (folyt. köv.)
1989. február 23., csütörtök 23:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|