|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Felkészülés a tavaszi mezőgazdasági munkákra - Sajtótájékoztató a MÉM-ben (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - A mezőgazdaság tavaszi felkészüléséről tájékoztatták az újságírókat kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban.
A sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy a mezőgazdaságilag művelt terület legnagyobb hányadán a gazdaságok szárazsággal, a talajnedvesség hiányával küzdenek. Az év eddig eltelt napjaiban a sokéves átlagnál 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott, ezért az öntözést sokfelé máris megkezdték. Az őszi vetések fejlettsége nem kielégítő, a növények úgynevezett zöldtömege mindössze 40 százaléka a szokásosnak, a bokrosodás is igen gyenge. Ilyen körülmények között viszonylag kedvező, hogy a tél eddigi részében nem volt jelentős fagy. A szőlőt azonban tavaly ősszel mínusz 15, helyenként mínusz 20 fokos fagy érte, így mintegy 55-60 ezer hektáron a fő rügyek 70-80 százaléka elpusztult. A gyümölcsösökben különösebb kárt a fagy nem okozott. Az enyhe telet kihasználva az őszi mélyszántást a gazdaságok befejezték, az elmúlt hetekben pedig már az őszi gabonák 35-40 százalékán a téli fejtrágyázással is végeztek. A szőlő harmadát, a gyümölcsfák több mint 40 százalékát megmetszették a nagyüzemekben. A gazdaságok tavasszal a népgazdasági tervvel lényegében azonos területen szándékozzák elvetni az egyes növényeket, ettől csupán néhány kultúra esetében térnek el. A kenyér és a takarmánygabonák felvásárlási árának 5 százalékos emelése után például a nagyüzemek egy része növelni akarja a tavaszi árpa vetésterületét, ugyanakkor kukoricát valószínűleg kisebb területen termelnek; legalább is erre utal, hogy a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól a tavalyinál kevesebb kukorica-vetőmagot rendeltek. A szántóterület több mint a felén, 2 millió 635 ezer hektáron készítik elő a talajt, majd 11 féle növény magját vetik el a tavasszal a gazdaságok. Ezen felül 1,5 millió hektáron fejtrágyázzák az őszi vetésű kalászos gabonákat, és 230 ezer hektár szőlő és gyümölcsültetvényt metszenek meg. Arra készülnek, hogy a szántóföldeken és a kertészetekben a tavalyinál mintegy 3,5 százalékkal több terméket állítanak elő. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|