|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - lengyel visszhang
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. február 21. kedd (MTI-tud) - Rövid, tényszerű jelentésekben számolnak be a keddi lengyel napilapok az MSZMP KB hétfőn kezdődőtt üléséről, arról, hogy azon - betegsége után - ismét Kádár János, az MSZMP elnöke elnökölt. A lapok részleteket közölnek Fejti György beszámolójából az új alkotmány koncepciójáról, kiemelve: az új alkotmány a korábbinál lényegesen több figyelmet szentel majd az állampolgári jogoknak.
A PAP lengyel hírügynökség jelentésére támaszkodó írások nem tesznek említést arról, hogy az MSZMP KB szerint nincs szükség az MSZMP vezető szerepének rögzítésére az alkotmányban. A KB üléséről szóló tudósítás mellett a LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu külön hírt szentel annak, hogy a magyar alternatív szervezetek elutasították március 15. közös megünneplésének javaslatát arra hivatkozva, hogy az MSZMP és a KISZ vezetőinek sorában ma is megtalálhatók azok, akik ,,évtizedeken keresztül a legnagyobb magyar nemzeti ünnepet egyszerű hétköznapnak nyilvánították és szervilista módon magyar nemzeti ünnep rangjára emelték november 7-ét, mozgósították a rendőri erőket a békés rendezvényekkel szemben. Nem kívánnak ugyan a nemzeti egység ellen fellépni, de a közös rendezvénytől való távolmaradásukkal alá kívánják húzni elkülönülésüket a ma dogmatikus pártirányítás alatt álló monolitikus szervezetektől,,.+++
1989. február 21., kedd 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|