|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Németh-Vranitzky - sajtóértekezlet (4. rész)
|
Kifejtette, hogy mivel még sok tennivaló van a múlt értékelésében, ma még nem lehet megmondani, hogy Nagy Imre tevékenységével kapsolatban mikor és milyen mértékben módosul az eddigi álláspont. Későbbi információk birtokában azonban ez a kérdés is napirendre kerül - közölte Németh Miklós. Egy, a többpártrendszerre vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta: valódi, az ország javát szolgáló, versengésre épülő többpártrendszer csak akkor alakítható ki, ha a mozgalmakkal, a különböző formálódó pártokkal a békés átmenet menetrendjében, tartalmában is megállapodás születik. Egy görög újságíró az iránt érdeklődött, hogy a KB-ülés nyomán a vezetésben az egység erősödött-e meg, vagy a különvélemények. A magyar kormányfő válaszában leszögezte: jó, hogy elmúlt az az idő, amikor látszategység volt a vezetésben. Nem lehet demokráciát ,,csinálni,,, a nyilvánosságot gyakorolni, ha közben az alapkérdésekben nem mondhatja el mindenki a saját álláspontját. A lényeg: a belpolitikában azokat az alapkérdéseket kell előtérbe állítani, amelyekben már kialakult az egység a vezetésen belül. Ezek közé tartozik például a független, demokratikus jogállam létrehozása, a vegyes tulajdonú piacgazdaság kialakítása, illetve a sztálini modell új modellel való felváltása. Abban, hogy ez milyen módszerekkel, milyen ütemben történjen, még vannak véleménykülönbségek, de ebben is lendítőerő a nemes versengés. A pártnak fel kell készülnie az új munkastílusra a többpártrendszer keretei között, és csak akkor nyerhet, ha önálló politikai arculatú és vonalvezetéső politikusai vannak. (folyt.)
1989. február 13., hétfő 16:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|