|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Németh-Vranitzky - délutáni tárgyalás (2. rész)
|
A Nagycenken megkezdett sajtókonferencia folytatásaként a tárgyalások befejeztével Németh Miklós és Franz Vranitzky az esti órákban Ruszton találkozott ismét a sajtó képviselőivel. Elsőként Franz Vranitzky értékelte Ausztria és Magyarország kapcsolatainak alakulását. Hangsúlyozta: Ausztria cselekvő rokonszenvvel követi a magyar reformokat. Álláspontjában abból indul ki, hogy Európában a politikai, társadalmi stabilitás, a kulturális, gazdasági fejlődés érdekében el kell kerülni az egyes országok elszigetelődését. Bár Ausztria Magyarországtól eltérő társadalmi berendezkedésű ország, ugyanúgy állandó kihívásokkal kell szembenéznie. Ez megköveteli az állandó nyitottságot a világra. Ausztria számára Európa éppen e nyitottságot jelenti. Egy török újságíró Franz Vranitzkynak egy korábbi beszédét idézte, amelyben a kancellár annak lehetőségét taglalta, hogy esetleg szocialista országok is tagjai legyenek az EFTA-nak. Ennek lehetőségét az NSZK-ban tett látogatása alkalmával Beck Tamás kereskedelmi miniszter sem zárta ki. Az újságíró érdeklődött: a mostani tárgyalásokon szóba került-e ez a kérdés? Németh Miklós válaszában elmondta: a magyar kormányban a külgazdaság-politikáért Beck Tamás kereskedelmi miniszter a felelős. A kormány valóban koncepcionális döntést hozott a világgazdasági nyitásról. Ehhez értelemszerűen hozzátartozik az is, hogy az európai integrációkkal, ezek egyes tagországival kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik Magyarország. Elvileg tehát nem zárható ki egy ilyen javaslat megvitatása. Az EFTA-hoz való csatlakozási javaslatot a kormány még nem tárgyalta. ,,A glasznoszty jegyében azonban ma már Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy bizonyos javaslatokat a sajtóból ismernek meg a kormány tagjai, néha még maga a kormányfő is,,. Mind az osztrák, mind a magyar sajtó beszámolt Bogomolov szovjet akadémikus nyilatkozatáról, amelyben elméletileg elképzelhetőnek tartotta Magyarország esetleges osztrák jellegű, semleges státusát is. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban Németh Miklós véleményét kérdezték. (folyt.)
1989. február 13., hétfő 20:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|