|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Rakowski a lengyel és magyar helyzetről (1.rész)
|
lászló balázs, az mti tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. február 10. péntek (MTI-tud) - Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök a francia Le Monde-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a LEMP lemond a hatalom monopolizálásáról és kész vetélkedni más politikai erőkkel az ország vezetéséért. Rakowski kedden magánlátogatásra érkezik Párizsba és ezzel kapcsolatban adott interjút a tekintélyes francia lapnak.
Derűlátóan szólt a nemrég kezdődött kerekasztal-tanácskozás kilátásairól. Úgy vélekedett, hogy sikerülni fog kialakítani közös platformot az ország problémáiról akkor is, ha nem tűnik el minden nézetkülönbség a kormány és az ellenzék között. Meggyőződése, hogy az ellenzék is szükségesnek tartja a megegyezést, mert tudja, hogy nincs többsége Lengyelországban. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a higgadtabb ellenzéki vezetők húsz százalékra taksálják országos szavazati erejüket, míg ő valamivel többre a LEMP-ét. ,,Létezik viszont egy csendes centrum, ha talán kisebb is, mint tavaly ilyenkor volt... Márpedig a hatalomnak jóval több eszköze van a csendes többség megnyerésére, mint az ellenzéknek,,. Ami a lengyel politikai reformfolyamat lényegét illeti, erről Rakowski ezeket mondotta: - A LEMP lemond a hatalom monopóliumáról. Ez igen érdekes történelmi tapasztalat lesz... A LEMP, amely kommunista párt, elfogadta - illetve elfogadja - a más politikai erőkkel való vetélkedés elvét. Ez a fordulat lényege... Most már rajta áll, hogy bizonyítsa: a vetélkedésben is tudja gyakorolni vezető szerepét, de már nem az elv kikényszerítésével, hanem azzal, hogy gyakorlattá teszi. Nagyon messze vagyunk a diktatórikus felfogástól. Ez kihívás és sehol sincs megírva a történelemben, hogy a LEMP meg is fogja nyerni. Ma is ellenzem a Szolidaritás törvényesítését, inkább egy új Szolidaritás szakszervezet létrehozását támogatom, amely majd szakít nem éppen rózsás múltjával,,. (folyt.)
1989. február 10., péntek 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rakowski a lengyel és magyar helyzetről (2.rész)
|
Rakowski nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy az NDK-ban másként vélekednek a vezetők a peresztrojkáról, mint például Lengyelországban vagy Magyarországon. Rámutatott, hogy ,,minden szocialista ország nemzeti sajátossága erősítésének szakaszába lépett. Annyi bizonyos, hogy a legközvetlenebb kapcsolataink a szovjetekkel és a magyarokkal vannak... De nem sokat számítanak a velünk és magyar barátainkkal kapcsolatos félelmek vagy bírálatok. A történészek egyszer meg fogják majd állapítani, hogy ez roppant izgalmas korszak volt.,, A miniszterelnök elutasította a francia újságíró hasonlatát, aki 1956-tal vetette össze a két ország mai fejlődését: ,,Teljesen mások voltak akkor a körülmények... A sztálinizmus még túl friss volt. A félelem politikai tényező volt, ma pedig már nem az. A demokratikus viszonyok helyreállítása szemszögéből visszatekintve 1956 tapasztalata magyarországon és Lengyelországban kudarcra volt ítélve.,, Rakowski végül elmondta, hogy Lengyelország kétségkívül súlyos külföldi adósságának foglya, és teljesen más lenne a helyzete anélkül. Ezért a francia fővárosban fel fogja vetni, hogy a párizsi klubba tömörült hitelező országok tanúsítsanak nagyobb megértést Lengyelország törlesztési képessége iránt. +++
1989. február 10., péntek 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|