|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Rakowski a lengyel és magyar helyzetről (2.rész)
|
Rakowski nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy az NDK-ban másként vélekednek a vezetők a peresztrojkáról, mint például Lengyelországban vagy Magyarországon. Rámutatott, hogy ,,minden szocialista ország nemzeti sajátossága erősítésének szakaszába lépett. Annyi bizonyos, hogy a legközvetlenebb kapcsolataink a szovjetekkel és a magyarokkal vannak... De nem sokat számítanak a velünk és magyar barátainkkal kapcsolatos félelmek vagy bírálatok. A történészek egyszer meg fogják majd állapítani, hogy ez roppant izgalmas korszak volt.,, A miniszterelnök elutasította a francia újságíró hasonlatát, aki 1956-tal vetette össze a két ország mai fejlődését: ,,Teljesen mások voltak akkor a körülmények... A sztálinizmus még túl friss volt. A félelem politikai tényező volt, ma pedig már nem az. A demokratikus viszonyok helyreállítása szemszögéből visszatekintve 1956 tapasztalata magyarországon és Lengyelországban kudarcra volt ítélve.,, Rakowski végül elmondta, hogy Lengyelország kétségkívül súlyos külföldi adósságának foglya, és teljesen más lenne a helyzete anélkül. Ezért a francia fővárosban fel fogja vetni, hogy a párizsi klubba tömörült hitelező országok tanúsítsanak nagyobb megértést Lengyelország törlesztési képessége iránt. +++
1989. február 10., péntek 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|