|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Útkeresés és csillaghullás ... (3.rész)
|
Miután emiatt 1983-ban az SPÖ elvesztette abszolút parlamenti többségét és koalíciós kormányzásra kényszerült, hamarosan elkerülhetetlenné vált a párt vezetési és szemléletbeli megújulása. Nem véletlenül került felszínre az SPÖ fiatalabb nemzedékéhez tartozó - jelenleg 51 éves - lendületes és korszerű politikus, Franz Vranitzky, aki egyrészt munkáscsaládból származik és érzelmileg erősen kötődik a szociáldemokráciához, másrészt nem a pártapparátusban, hanem kitűnő gazdasági-pénzügyi szakemberként hívta fel magára a figyelmet. Kancellárként 1987 elején létrehozta a második legerősebb párttal, az Osztrák Néppárttal (ÖVP) a több mint 80 százalékos parlamenti többségre támaszkodó életképes kormányzati nagykoalíciót. A kormány máris számottevően csökkenteni tudta a költségvetési hiányt és az államadósságot, átszervezéssel és kisebb reprivatizálásokkal mérsékelte az állami ipar veszteségeit, a személyi adóterhek csökkentésén és ennek teljesítmény-ösztönző hatásán alapuló adóreformot vezetett be, és politikájával lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák gazdaság növekedési üteme tavaly a korábbi 1-2 százalék helyett már 4 százalékot ért el. Vranitzky új szellemet hozott a pártba is, amelynek elnökévé 1988. május 11-én rendkívüli kongresszuson választották meg. Programadó beszédében hangoztatta, hogy az SPÖ-nek - a szociális igazságosságra és társadalmi esélyegyenlőségre irányuló céljait nem feladva, sőt éppen azok érdekében - nagyobb rangot kell adnia a gazdaságot fejlesztő teljesítményeknek, mert csak ezek teszik lehetővé, hogy kellően támogathassák a hátrányos helyzetű rétegeket. Kimondta: a párt társadalmi bázisát szélesíteni kell az olyan önálló vállalkozókkal, akik bármilyen hasznos értékteremtő munkát végeznek. Az új elnök meghirdette a mindenféle bürokratizmus, elavult módszerek elleni harcot és a pártélet reformját is. Az SPÖ és a kormányzati munka megújítására törekvő politikának nyilvánvalóan súlyos tehertételt jelentenek azok a vezetők, akik bármilyen vonatkozásban a túlhaladott régi felfogást és stílust képviselik; a politikai küzdelemben nem megfelelő eszközöket használnak, vagy megszokott hatalmi helyzetük alapján szabálytalanságokat, a pártot sebezhetővé tevő ballépéseket engednek meg maguknak. Franz Vranitzky pártelnök-kancellár és az SPÖ helyzetének minden jel szerint javára vált a kompromittálódott politikusok távozása - még akkor is, ha a körülöttük kirobbant vita a pártban átmenetileg némi megrázkódtatást, afféle ,,mini-válságot,, okozott. +++ Sebestyén Tibor (Bécs)
1989. február 10., péntek 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|