|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Útkeresés és csillaghullás az Osztrák Szocialista Pártban (1)
|
1989. február 10. (MTI-Panoráma) - Az utóbbi időben valóságos politikai csillaghullás volt az Osztrák Szocialista Pártban, az SPÖ-ben, amely a jelenlegi kétpárti kormányzati nagykoalíció vezető erejének számít. Pár hónapon belül egész sor magas rangú szocialista politikusnak kellett búcsút vennie párt- vagy állami tisztségétől. Az okok eltérőek, de közös gyökerekre is visszavezethetők.
A múlt év végén lemondásra kényszerült az SPÖ mindkét központi (országos) titkára, Heinrich Keller és Günther Sallaberger, mert személyi jövedelmeik egy része után nem fizettek adót. Bár erről főként a kifizető és ellenőrző apparátus tehetett, a szabálytalanságnak ők voltak a haszonélvezői. Januárban a párt idősebb nemzedékének két vezető személyisége, Karl Blecha belügyminiszter és Leopold Gratz, a parlament képviselőházának elnöke jelentette be e tisztségeitől való megválását - egyelőre maradtak az SPÖ-alelnöki posztjukon. Mindegyikük helyzete egy több mint tíz éve húzódó botrány, az úgynevezett Lucona-ügy miatt vált tarthatatlanná: alapos a gyanú hogy Udo Proksch, az igen kalandos múltú bécsi üzletember egy társával együtt 1977-ben TVmegszervezte,, a Lucona teherhajó felrobbanását, elsüllyesztését, hogy hozzájusson a szállítmányra kötött óriási összegű, csaknem negyedmilliárd schillinges biztosítási díjhoz. Bár nemcsak a hajó pusztult el, de emberek is odavesztek, az emberölés és csalás gyanújából ennyi idő alatt furcsa módon még vádemelés sem lett. Proksch kétszer pár napra vizsgálati fogságba került ugyan, de tavaly tavasszal, amikor újra ez a veszély fenyegette, útlevelével kijutott az országból, és valahol külföldön nyoma veszett. Blechának és Gratznak természetesen nincs köze a feltételezett bűncselekményhez - de mindketten tagjai egy közéleti előkelőségeket tömörítő klubnak, amelynek székhelye a Proksch tulajdonában lévő patinás Demel-kávéház. Emellett szoros kapcsolatban voltak a vállalkozóval, sőt Gratz egyenesen baráti viszonyt tartott fenn vele. Így óhatatlanul kialakult a látszat, hogy részük volt a Lucona-ügy kibogozhatatlanságában, és segítettek Prokschnak, hogy kibújjon az igazságszolgáltatás alól. A botrány állami, közérdekű vonatkozásaival december óta egy parlamenti bizottság foglalkozik. A vizsgálatokból kiderült, hogy a két tekintélyes vezetőnek a Lucona-üggyel kapcsolatos magatartása és néhány lépése politikailag semmiképpen ,,nem volt szerencsés,,. Ez már elégséges indok állami tisztségeik feladásához. (folyt.)
1989. február 10., péntek 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|