|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-osztrák kapcsolatok (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Garajszki István, az MTI diplomáciai tudósítója írja:
,,Különleges,,, ,,modellértékű,,, ,,nemzetközi jelentőségű,, - a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leggyakrabban a magyar-osztrák viszony jellemzésre. A két világrendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtizedes jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés eltérő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől közös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig. A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évei alatt Magyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit alakította ki, s az együtműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gazdasági és a társadalmi-humanitárius szféra minden szintjét átfogja. Továbbfejlesztésüknek, elmélyítésüknek biztosítéka a kapcsolatrendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyed éve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői - az akkor még miniszterelnöki tisztében Bécsbe látogató Grósz Károly és vendéglátója, Franz Vranitzky kancellár - az együttműködés új lehetőségeiről tárgyaltak, s máris küszöbön áll az újabb magas szintű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő találkozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar-osztrák viszony alakulását figyelemmel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodott meg a protokolláris kötöttségektől mentes, intenzív, tárgyszerű eszmecserék lebonyolítására. Ennek megfelelően a találkozó két tervezett színhelyén - a reformkor nagyjának, Széchenyi Istvánnak a szellemét idéző Nagycenken és a magyar vonatkozásáról is ismert festői burgenlandi kisvárosban, Rusztban - a két kormányfő szűk körű kísérettel ül a tárgyalóasztalhoz. Bár a találkozó folytatása, szerves része a magyar-osztrák megbeszélések hosszú sorának, a maga nemében egyben az első is, hiszen Németh Miklós kormányfőként most első ízben látogat külföldre. A találkozó munkajellegéből adódóan várhatóan minden olyan kérdés terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen formában érinti. Ezzel együtt mind magyar mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kontaktusok alakulásának, mivel a két ország jelentős helyet foglal el partnerének gazdasági viszonyrendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 7., kedd 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|