|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Elkészült a tűzvédelmi törvény tervezete (1. rész)
|
1989. február 6., hétfő - A tűzvédelmi bírság bevezetését, valamint országos, megyei, illetve fővárosi tűzbiztonsági tanácsok felállítását rögzíti egyebek között a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló törvény tervezete. A magas szintű jogszabályjavaslatot várhatóan még az idén napirendre tűzi az Országgyűlés.
A tűzvédelem törvényi szabályozását mindenekelőtt az utóbbi esztendőkben pusztító, több száz millió forintos kárt okozó és évente több mint 200 áldozatot követelő tűzesetek tették szükségessé - tájékoztatta dr. Joó Bálint tűzoltó őrnagy, a törvényelőkészítő munkabizottság vezetője az MTI munkatársát. Mint mondotta, az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődésének szükségszerű velejárója, hogy világszerte elterjedtek a tűz- és robbanásveszélyes anyagok, ezeket mind a népgazdaságban, mind a háztartásokban széles körben használják. A tapasztalok szerint azonban a veszélyekkel nincsenek tisztában az emberek. A különféle elektromos berendezések szakszerű kezelését például nem ismerik megfelelően a családok. Az is bizonyos, hogy a veszélyhelyzet növekedésével a tűz elleni védekezés - főként anyagi okok miatt - nem tartott lépést, és a gazdálkodó szervezeteket, a gazdasági vezetőket a jelenlegi szabályozó rendszer nem teszi érdekeltté a tűzvédelemben. A tűzvédelmi berendezések árát például 25 százalékos általános forgalmi adó növeli. - A készülő törvény rögzíti: a tűzvédelem a gazdálkodó szervek feladata, alaptevékenységük szerves része. A károk megelőzése érdekében mindenütt erősíteni kell a tűzvédelmi fegyelmet. A jövőben remélhetőleg - a személyi felelősség fenntartása mellett - a tűzvédelmi bírság bevezetése is segítheti az előírások megtartását. A törvényjavaslat szerint ennek összege jelentős lesz: ha valamely vállalat, intézmény nem szerzi be, nem használja a különféle tűzoltó készülékeket, a berendezés árának 25 százalékát kell bírságként megfizetnie, s azt a hatóság hat havonként újra kiszabhatja. - Az állami tűzoltóságnak - a törvény elfogadása esetén - bővülnek hatósági jogosítványai. Így a tűzvédelmi szempontból nem megfelelő termékeket betilthatja, gyártását, forgalmazását felfüggesztheti. Ha a szakemberek valahol közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt észlelnek, az adott tevékenységet azonnal leállíthatják. Azokat a dolgozókat, akik nem ismerik a tűzrendészeti előírásokat, eltilthatják a munkavégzéstől. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|