|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Tájékoztatta a bizottságot arról: a Világbank - múlt évi vizsgálatai alapján - készséget mutatott arra, hogy azokon a területeken, amelyeken a szénbányászat, kohászat nyújtotta eddig a fő megélhetést, a szerkezetátalakításhoz, a gazdaságossági szempontok mérlegelésével, mintegy 15 millió dolláros hitelt nyújt. Craveró Róbert kiemelte: a jövőben nyereségadó-kedvezménnyel, illetve helyben működő bankok alapításával is elő kívánják segíteni, hogy a gazdaságilag elmaradott térségekben, a foglalkoztatási gondokkal küszködő területeken megfelelő termelőbázisok alakuljanak ki. A vitában felszólaló Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium átszervezése során arra törekednek, hogy a tanácsok irányítása minél inkább egycsatornás legyen. Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, aki a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatában is részt vett, kifogásolta az eddigi gyakorlatot, azt, hogy a decentralizáltságot, a piaccentrikusságot hangsúlyozó elvekkel szemben az anyagi eszközök merev, bürokratikus elosztása érvényesül. Felhívta a figyelmet arra is: a pénz, a támogatás kevés, ha az egyes régióknak, településeknek nincs megfelelő jövőképük, elképzelésük arról, hogy helyi adottságaikat miként használhatnák ki a legjobban. Ehhez önállósság szükséges, a pénzek elosztásánál pedig a versenyeztetés. Varga Gyula (Szabolcs-Szatmár m. Nyíregyháza 3. vk.) kifogásolta, hogy elmaradt a középtávú terv különféle részprogramjai közötti egyeztetés, koordináció. A fejlesztési lehetőségek felkutatásához nem elegendő a megyei vezetés igyekezete. A gazdaságos, hatékony fejlesztések kiválasztáshoz ,,profi,, módszerekre, szervezetekre van szükség. Lakatos László (Győr-Sopron megye, 4.vk.) hangsúlyozta: a népgazdaság számára leginkább hasznos források keresése jegyében át kell gondolni a településfejlesztésben érvényes prioritásokat. A területekben, térségekben való gondolkodás szükségesséről szólt Vass Józsefné (Békés megye, 15. vk.) is, megjegyezve, hogy a nyugati, északi megyék a keleti országrésszel összehasonlítva jóval előnyösebb helyzetet élveznek. Véleménye szerint főként az alföldi megyékre kellene nagyobb figyelmet fordítani. (folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|