|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Robbanás a Budalakknál (1. rész)
|
1989. február 1., szerda - Robbanás történt szerda délelőtt a Budalakk Festék- és Műgyantagyár 1. számú gyárában, s kiégett, összedőlt egy 800 négyzetméteres üzemcsarnok. A tűzoltóságtól kapott tájékoztatás szerint a baleset következtében ketten, Vidák László 33 éves, és Ma:rtz Pál 42 éves budapesti lakosok életüket vesztették, 15-en megsérültek. Egy súlyos sérültet a Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézetben ápolnak, hét másikat pedig a Magyar Néphadsereg Központi Kórházába szállítottak a mentők. Hét könnyű sérült segélynyújtás után hazatérhetett.
Az MTI munkatársa délután a helyszínen járt. A romok közül időnként még füstcsíkok kígyóztak elő, álltak a gyár gépei, az áramszolgáltatás szünetelt. A megrázkodtatásból éppen csak ocsúdó emberek tették a dolgukat a baleset helyszínén, s ülésezett a vállalat, a gyár vezérkara. Bényi Győző, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a lángokat a tűzoltók gyors munkájának köszönhetően rövid idő alatt sikerült megfékezni, átterjedésüket a környező épületekre meggátolni. A robbanást követően rövid időn belül kiürítették a gyárat. A robbanás okozta tragédia a gyár minden dolgozóját mélyen megrendítette. Az egyedül maradt családokról a vállalat gondoskodik. A baleset az ipari zománcfestékeket gyártó üzemépületben következett be. Ebben az üzemben veszélyes anyagokkal dolgoztak az emberek, éppen ezért mindent megtettek az üzembiztonság érdekében. A gépeket, berendezéseket robbanásbiztos motorokkal szerelték fel, az épület villanyszerelése is robbanásbiztos volt és elszívó rendszert is működtettek, mindezt annak érdekében, hogy a légtérbe kiszabaduló oldószergőzök ne okozhassanak balesetet. A tragédia mégis megtörtént, okát szakemberek vizsgálják. A kár több mint 30 millió forint. Az üzem az év végéig termelt volna, akkorra készül el ugyanis az új, világbanki hitelből épített zománcfestékgyár. A régi üzemben többé már nem indulnak újra a gépek. A romok eltakarítása csütörtökön kezdődik. A vállalatnál a balesetet követően azonnal vizsgáló bizottságot és válságstábot hoztak létre a gyárak és a központ ott tartózkodó vezetőiből. A hivatásos szakértők mellett a vállalat szakemberei is vizsgálatot kezdtek a baleset okáról, hogy a hasonló tragédiát elkerüljék. A válságstáb feladata az, hogy megtalálják a módját a kieső termelés pótlásának, egyeztessék termelési kapacitásaikat, s azt, hogy melyik gyáregység mennyi pluszmunkát tud vállalni. (folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|