|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (2.rész)
|
Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspártnak hinnie, biznia kell abban, hogy kivivhatja magának, s a nép jóváhagyásával gyakorolhatja majd a vezető szerepet, amelyt most már csak azért sem adhat fel, mert a négy évtizedes politikai vákuum miatt nincs egyetlen olyan politikai erő sem az országban, amelyik ezt felvállalhatná. A válságból egy kiegyezéses közmegegyezésen alapuló formula a kivezető ut. Világosan kell látni azt is, hogy a párt számára nem a független és alternativ - a jelek szerint együttmüködésre kész - mozgalmakban van az igazi veszedelem, hanem a politikai névtelenekben, akikből nem tudjuk mikor tör ki az indulat. Bár a helyzet korántsem hasonlit az 1956 előtti időszakhoz, a reform politikailag is, gazdaságilag is sürgető. Ugyancsak sürgető a szocializmussal kapcsolatos elméletek, az 1948-1949 és 1956-os események tisztázása. Az ezzel foglalkozó munkacsoport éppen e héten tartja első vitáját. Pozsgay Imre befejezésül a pedagógusok helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy véleménye szerint is sok az ezzel kapcsolatos téves hir. Az oktatás ügye jóval kevesebbet kap annál, mint azt általában a közvélemény feltételezi, s főleg annál, mint amit megérdemelne. De most a követelések nem időszerüek. Feltétlenül hisz viszont abban, hogy az oktatásra, nevelésre a társadalom többet fog áldozni, mert megérti, hogy e nélkül nincs nemzeti felemelkedés./mti/
1989. január 25., szerda 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|