|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Több mint kétmilliárd forint aszálykár Fejér megyében
|
1990. szeptember 1., szombat - Kétmilliárd forintnál nagyobb
kárt okozott az aszály Fejér megye termelőszövetkezeteiben. A kiváló
búza- és kukoricatermő vidéket sújtó példátlan méretű szárazság
valósággal letarolta a határt: búzából a tervezett, hektáronkénti 6
tonna helyett csak 4,8 tonnát sikerült betakarítani, s így csupán a
kalászosoknál 486 millió forint volt az árbevétel-kiesés.
A növényi kultúrák közül a legsiralmasabb képet a kukoricatáblák mutatják. Még az egyik legkiválóbb tengeritermő vidéknek számító Mezőföldön is kiégett, elszáradt kukoricások keserítik a gazdákat. Sok helyen már túl is jutottak a betakarításon: annyira elszáradt a kukorica, hogy kénytelenek voltak silóként levágni. A becslések szerint a tervezett hektáronkénti hét tonna helyett legfeljebb 2,7-3 tonna lesz a kukorica átlagtermése Fejérben, még azokban a gazdaságokban is, ahol korábban nem volt ritka a hektáronkénti 9, sőt 10 tonnás termés sem. A kukorica terméskiesése egymagában 1,6 milliárd forinttal csökkenti a közös gazdaságok árbevételét. Az aszályt a megyében a napraforgó és a cukorrépa vészelte át legjobban, e két növénynél ,,csak,, 250 millió forint árbevétel-kiesésre számítanak.
Mindez igen súlyos gazdasági következményekkel jár: a szakemberek szerint az idén a Fejér megyei termelőszövetkezetek nagyobb része veszteséges lesz. A takarmányárak várható felverése miatt veszélybe kerülhet az állatállomány, annál is inkább, mert a legelők többsége már most alig-alig használható.
A károk ellensúlyozására csak igen kevés lehetőség kínálkozik. A tsz-ek mindenesetre szigorították a költséggazdálkodást, felfüggesztették a beruházások kivitelezését, s amit lehet, értékesítenek. Ez azonban az állam segítsége nélkül édeskevés, hiszen sok helyen nemhogy vetőmagra és műtrágyára nincs már pénz, hanem a munkabérek kifizetése is veszélybe került. (MTI)
1990. augusztus 31., péntek 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|