|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A terv- és költségvetési bizottság ülése
|
1990. február 23., péntek - Pénteken délelőtt megkezdődött az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése. A testület képviselői interpellációk megvitatásával kezdte munkáját, és még az ügyrend meghatározásánál úgy döntöttek, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének beszámolóját csak jövő keddi ülésükön fogják megvitatni, mert az anyagot a nap folyamán kapták kézhez. A beszámoló tárgyalását Németh Miklós miniszterelnök kérte, mivel annak parlamenti tárgyalását sürgősséggel javasolta.
Kompromisszum jött létre a pénzügyminiszter és Hellner Károly (Budapest) képviselő között a személygépkocsi letétek kamatai ügyében. Így a képviselő elfogadta a kormány által javasolt új kamatokat, amelyek január 1-jétől lépnek életbe. Elutasította a bizottság László Béla (Szabolcs-Szatmár m.) interpellációját, hogy a költségvetésből a megye több támogatást kapjon. Elfogadta viszont a kormány Horváth János (Fejér m.) és Bozsó Lajosné (Budapest) indítványát. A képviselők azt javasolták, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetéssel kapcsolatos jövedelmek megállapításánál ne vegyék figyelembe a családi pótlékot, az árvaellátást, a szociális támogatást, a tartásdíjat és a gyermekgondozási segélyt. Mint ismeretes, csak annak a családnak kell fizetnie kamatadót, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 4300 forintot. Békesi László pénzügyminiszter a javaslatot elfogadva bejelentette, hogy erről a Minisztertanács hétfői ülésén születik döntés.
Ezután a képviselők hosszan elvitatkoztak arról, szükséges-e a Jugoszláviába kiszállított cukorrépa és az onnan visszaérkező cukor után vámot kivetni. Végül is kiderült, hogy a kérdés eldöntése nem a bizottság feladata, az ügyben egyébként már az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előzőleg állást foglalt. Így az érdemi napirendek délutánra maradtak, azok megtárgyalására valószínűleg meglehetősen kevés idő marad. (MTI)
1990. február 23., péntek 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|