|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára azt kifogásolta, hogy a kormány nem keresi a kapcsolatot az érdekképviseleti szervekkel. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy az eredeti tulajdonosok rendelkezzenek a földjükkel, véleménye szerint ez anarchiához vezet. Volt olyan képviselő, aki egyetértett a miniszter javaslatával, mondván: ez jó kompromisszum, ugyanis nem idéz elő alapvető változást a jelenlegi helyzetben, ugyanakkor lehetőséget is ad bizonyos mértékű ,,földmozgásra,,. Solymosi József (Tolna megye) úgy vélte, ez a parlament ne foglalkozzon a földtörvénnyel, azt mindenképpen hagyják a következő országgyűlésre.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviseletében kért szót, s bejelentette, hogy a párt egyetért Vassné Nyéki Ilona javaslatával, s támogatja is azt. Az FKgP szerint a jelenlegi társadalmi helyzetben, a választások előtt semmiképpen sem lehet új földtörvényt alkotni, az egyetlen jó megoldás tehát a földforgalmazás felfüggesztése.
A vita végén Cselőtei László, a bizottság elnöke szavazásra tette fel a kérdést. A bizottsági tagok közül 14-en támogatták a miniszteri indítványt, Vassné Nyéki Ilona javaslata csak egy támogató szavazatot kapott.
Ezt követően a bizottság önálló képviselői indítványokkal és interpellációkkal foglalkozott. Márton János önálló indítványáról, mely az állami vállalatok kezelésében lévő belterületi földingatlanok tulajdonának rendezését szorgalmazta, a képviselők úgy döntöttek, hogy ezt az önkormányzati törvénnyel és a tulajdonreformmal egyidejűleg tűzik napirendre. Foglalkozott a bizottság Kovács András (Heves m.) interpellációjával is, amely a hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozásának problémáit feszegette. A képviselők egyetértettek a pénzügyi tárca indokaival, amelyet Nagy István pénzügyminiszter-helyettes adott elő, s nem támogatták interpelláló társukat. Biacs Péter (Budapest) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítását indítványozta, ehhez a bizottság teljes egyetértését adta. Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Eleki János (Békés megye) közösen indítványozták, hogy módosítsák a személyi jövedelemadó egyik pontját, amely hátrányosan érinti a nyugdíjasokat. A testület végül úgy foglalt állást, hogy csak a fogalmazás pontatlan, így nem érdemi, hanem pusztán szövegezési módosítást terjesztenek a parlament elé. (MTI)
1990. február 20., kedd 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|