|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (5. rész)
(OS)
|
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt mintegy 2 százalékkal csökkent. A növénytermelésen belül nőtt a gabonafélék és az ipari növények termelése és valamelyest a szálas- és tömegtakarmányoké. Gabonából 15 millió tonna termett, az előző évinél 2 százalékkal több. A terméstöbblet a hozamok - főként a kukorica és az árpa termésátlagának - emelkedéséből adódott. A gabonafélék vetésterülete összességében 35 ezer hektárral csökkent. A cukorrépa termés 17 százalékkal nőtt, a napraforgómag termés kismértékben csökkent. Csaknem valamennyi zöldségféle termésmennyisége elmaradt az előző évitől, kevesebb lett a gyümölcs, valamint a szőlő- és bortermés is. Az év folyamán az állatállomány számottevően csökkent. Az év végén 7,66 millió sertést, 1,6 millió szarvasmarhát tartottak a gazdaságok, 8, illetve 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vágóállattermelés 2 százalékkal csökkent, amiben a vágóbaromfi termelés 10 százalékos visszaesése volt a meghatározó.
A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye - árutonnakilométer alapján - 2,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A szállítási igények mérséklődése elsősorban a belföldi szállításoknál jelentkezett, a nemzetközi szállításoknál kissé nőtt a teljesítmény. A távolsági személyszállításban az utaskilométer-teljesítmény 1 százalékkal emelkedett úgy, hogy a vasúti közlekedés igénybevétele nagyobb, a közúti közlekedésé kisebb lett. A helyi tömegközlekedés utaskilométer-teljesítménye 5 százalékkal csökkent.
A belföldi értékesítési árszínvonal az iparban 13,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az alapanyagtermelő ágazatok 20,1 százalékkal értékesítették drágábban termékeiket, mint 1988-ban. A feldolgozó iparban 15,6 százalékos, az energetikai szektorban 4,6 százalékos árszínvonal-emelkedés következett be. Az iparban felhasznált anyagok árszínvonala a belföldi értékesítési árakhoz közelesően, 13 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban az árszínvonal mintegy 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál valamivel nagyobb volt az áremelkedés a mélyépítőiparban. A mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai közel 20 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek ára 10 százalékkal, az élő állatoké 21 százalékkal, az állati termékeké 36 százalékkal nőtt. A jelentős áremelkedésben szerepe volt annak, hogy számottevően nőtt a termeléshez felhasznált anyagok ára, ugyanakkor bizonyos támogatások megszűntek. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|